Zsigmond Ferenc (Szentivánlaborfalva, 1918. dec. 5. – 2008. szept. 12. Mv.) – emlékíró. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban végezte (1938–41); ugyanott az Unitárius Teológia hallgatója volt. Közben 1942–44 között színművészeti tanulmányokat is folytatott a budapesti Színművészeti Főiskolán, ahol 1944-ben színészi és előadóművészi képesítést szerzett. Harctéri szolgálat és szovjet hadifogság után 1948-ban tért haza. Elvégzett egy vezetőképző tanfolyamot és utána az MNSZ keretében a magyar sajtó országos felelőse; a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet egyik létrehozója, 1950-től főtitkára. Utódintézményének, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetnek 1957-ig szintén főtitkára volt, az 1954-ben Marosvásárhelyre áttelepült főiskolán 1957-től tanársegéd (közben 1957–60 között a Maros *Magyar Autonóm Tartomány művészeti felügyelője), 1960–84 között, nyugdíjazásáig a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet Stúdiószínházának irodalmi titkára. 1987-ben a kolozsvári Protestáns Teológián a beszédművészet meghívott továbbképző előadója; 1988-tól az unitárius Egyházi Főtanács tagja, ugyancsak 1988-tól a Maros–Küküllő-i Unitárius Egyházkör felügyelő gondnoka.
1949–84 között kb. 180 műsorfüzetet és színlapot szerkesztett; színházi vonatkozású cikkeit, útirajzait 1954–85 között A Hét, Új Élet, *Korunk, *Utunk, Romániai Magyar Szó, Erdélyi *Figyelő közölte. A színművészeti főiskola 40. évfordulója után megírta annak történetét; a *kézirat egy részletét a *Korunk közölte (1980/5). Kántor Lajos és Kötő József színháztörténeti kötete számára összeállította a színművészeti főiskola stúdiószínházának műsorrendjét.
Kötete: Hadifogságban. Naplótöredékek, emlékfoszlányok 1944–1948 (emlékirat, Buk. 1995).
Tófalvi Zoltán: A színfalak mögött… a színházért. *Utunk 1984/1. – Világszínház. Bp. 1984. – Kántor Lajos – Kötő József: Magyar színház Erdélyben. 1948–1992. Buk. 1994.
(K. P.)