Leírás

Regények és elbeszélések című e-könyvünkben Markovits Rodion hat kötetét tárjuk az olvasók elé.

A Romániai magyar irodalmi lexikon online így ír a szerzőről:

„Markovits Rodion (1884-1948) író, újságíró. A szatmári Református Főgimnáziumban érettségizett, Budapesten jogi doktorátust szerzett. Első írásait a Népszava, Az Est, Független Magyarország, Új idők közölte. 

Első kötete, az Ismét találkozom Balthazárral (1925) már jelzi a szerző szibériai élményforrását, amikor azonban a *Keleti Újságban közzétett felhívására százával jelentkeztek adataikkal a volt hadifoglyok, a begyűjtött anyag felhasználásával megírt Szibériai garnizon (1927) »kollektív riportregény« váratlan hazai és nemzetközi sikert aratott. *Gaál Gábor üdvözlő ismertetésében kijelenti, hogy ebben a műben »egy szituáción, a hadifogságon keresztül az embernek mint társadalmi lénynek az eposza van megírva. […] Úgyhogy a regény tulajdonképpen az emberi építés és az emberi összeomlás regénye.« Kevesebb feltűnést keltett a szibériai emlékezés folytatása, az Aranyvonat (1929), holott az művészileg egységesebb, s történelmi őszinteségében páratlanul korhű vallomás a hadifoglyok állandó lelki dilemmájáról világforradalmi hősiesség és emésztő honvágy között. Élő típusaival ez a mű is a tényekre támaszkodó valóságirodalom emlékiratszerűen hiteles személyi dokumentuma.

(Az író) ezután gyermekkori élményeihez fordult vissza, és Sánta farsang (1933) címmel szinte szociográfiai hitelességgel mutatta be szülőfaluja román paraszti életét a háborús esztendőkben. Ugyanilyen valósághű az író emlékezése családjára és őseire az »avasi zsidókról szóló széphistóriák« groteszk elemekkel átszőtt kötetében.”

Az e-könyvben a következő kötetek kaptak helyet (zárójelben az első kiadás dátumát közöljük):

• Ismét találkozom Balthazárral (1925)
• Szibériai garnizon (1927)
• Aranyvonat (1929)
• Sánta farsang (1933)
• Reb Áncsli és más avasi zsidókról szóló széphistóriák (1939)
• Anyám kertje (1967) *Elérhető formátum(ok): PDF