Idén tizenharmadjára szervezi meg a Kincses Kolozsvár Egyesület – Kolozsvár számos intézményével, civil szervezetével karöltve – a Kolozsvári Magyar Napokat. A programkavalkádhoz kiadónk is hozzájárul.
A Kriterion könyveit megtalálhatják a KMN Könyvutcájában, melynek ez évben is a Színház/E. de Martonne utca ad majd otthont. A könyvvásár augusztus 17-étől, szerdától vasárnapig látogatható.
A Könyvutca-beli jelenlét mellett két könyvbemutatóval is készülünk kedves olvasóinknak. Augusztus 17-én, szerdán délelőtt 11 órától Charles Boner Erdély terményei és népe című kötetét mutatjuk be a Bocskai-ház Óváry-termében. Az először 1865-ben, angol nyelven megjelent kötet gazdag lenyomatát nyújtja a XIX. századi Erdély mindennapi életének, s nem csak az itt élő nemzetiségek egymásrahatásáról, de az országrész gazdasági-természeti vonatkozásairól is hitelesen beszél. A frissen megjelent kötetről Rostás-Péter Emese szerkesztő, Csortán Ferenc fordító és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója beszélget majd.
Augusztus 19-én, pénteken 15 órától nagy sikerű sorozatunk, a 20. század két legújabb kötetét tárjuk az olvasók elé. Kiss Ágnes Finomhangolás című kötete ez év márciusában jelent meg, a cenzúra történetével foglalkozó kötetről így írtunk annak beharangozójában:
„(…) az államszocialista rendszerek cenzúrája homályosan megfogalmazott szabályokon alapult, működését több, központosított intézményi struktúra biztosította, valamint szinte mérhetetlen, de mégis igen fontos része volt az öncenzúra, a hatalommal folytatott belső vagy külső viaskodás. A cenzúra működéséről szinte minden korszakbélinek van egy keserédes története, egy vicces vagy tragikus anekdotája, mégis, a cenzúra gyakorlati működését vajmi kevesen ismerik teljes mélységében.”
Reméljük, a bemutatandó kötet segít tisztábban látni ebben a kérdéskörben.
Kissé korábbra kalauzol másik bemutatásra váró kötetünk, Kulcsár Beáta Adónyomorítás miatt zárva c. tanulmánykötete. A nyomdából frissen kikerült kötet a Weiszlovits/Vaiszlovich család 1858-1944 közötti élettörténetét dolgozza fel, mély betekintést nyújtva nemcsak a család életébe, de a korszak társadalompolitikai változásainak dinamikájába, történelmünk legmegrázóbb századfordulójának rezzenéseibe. A szerző a kötet bevezetőjében így vall a kutatás előzményeiről:
„2010-ben az Országos Széchényi Könyvtárban (…) a Magyar Kisebbség két világháború közti számait lapozgattam, hogy a nemzeti szimbólumok korabeli használatával kapcsolatos híradásokat találjak. (…) A keresés során két alkalommal is beleütköztem Vaiszlovich Emil – számomra akkor még ismeretlen – nevébe. Az 1934. október 16-i szám arról tájékoztatta az olvasókat, hogy „Vaiszlovich Emilt egy hónapi elzárásra és 50 000 lej pénzbüntetésre ítélte a hadbíróság, akit azonnal letartóztattak”; majd november elsején már azt firtatta: „Miért nem jött vissza Vaiszlovich Emil a fogházból?” A kolozsvári román hadbíróság által elítélt és büntetéssel sújtott ismeretlen férfi elzárása, majd titokzatos elő nem kerülése és nem utolsósorban Jakabff y Elemér nemzetközi rangú orgánumának a férfi iránti érdeklődése felkeltette a kíváncsiságomat. A történteket követően megindult a kutatás, amelyből végül nemcsak Vaiszlovich Emil életút- rekonstrukciója kerekedett ki, hanem a Weiszlovits/Vaiszlovich család történetének, a családtagok (mindenekelőtt Emil) korabeli megítélésének és emlékezetének elbeszélése is. A kutatás eredményeiből doktori disszertáció készült – és végül ez a kötet. Amely, egyebek mellett, fényt derít arra is, mi történt 1934 őszén Kolozsváron, és mi vagy kik álltak útjába Emil Nagyváradra való hazatérésének.”
A Györkös Mányi Albert Emlékházban tartandó bemutatón a szerzők mellett a sorozat két szerkesztője, Bárdi Nándor és Gidó Attila beszélget majd a kötetekről, a beszélgetést H. Szabó Gyula moderálja.
/tcs/