Boncza Berta, Csinszka (Csucsa, 1894. jún. 7. – 1934. okt. 24., Budapest) – költő. Ady Endre felesége. Svájci nevelőintézetben (Lutry) tanult, innen írt először 1911-ben Adynak. Levelezésük évekig tartott, csak 1914-ben ismerkednek meg személyesen Csucsán. Az ismeretségből szerelem lett, „biztosság, nyár, szépség és nyugalom” ígérete a megfáradt költő számára, ahogy A Kalota partján c. kalotaszentkirályi leánykérő versében írja. (A mondat befejező része eredetileg így hangzott:) …ahogy A Kalota partján c. kalotaszentkirályi leánykérő versében írja, majd néhány hónap múlva, 1915. márc. 27-én az apa, ~ Miklós tilalma ellenére Budapesten házasságot kötnek. Egyetlen verskötete jelent meg Adytól kapott becéző nevén: Csinszka versei (Bp. 1931), Vészi József előszavával és második férje, Márffy Ödön festőművész Csinszka-címképével. Huszonöt, többnyire emléket idéző verse túlnyomórészt Ady-utánérzés. Ahogy Reményik Sándor gavalléros kritikájában megállapította: „Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott” (Erdélyi Helikon 1932/2).
Verseinél írásműként is jelentősebbek visszaemlékezései és levelei. Még életében megjelent Vallomás a csodáról c. alatt a Nagyváradi Napló 1932. jan. 1-i számában önéletrajzának Adyval való megismerkedéséről és házasságukról szóló részlete; 1977-ben Ruffy Péter 22 folytatásban dolgozta fel a kiadatlan memoárt (Csinszka és Ady. Magyar Nemzet, Bp. 1977. jan. 30. márc. 20.). Leveleivel elszórva találkozunk az Ady-irodalomban, így Tabéry Géza posztumusz kötete, a Két kor küszöbén (1970) közöl ~-leveleket, s Ady és felesége levelezését 1914 áprilisától augusztusáig az Utunkban s az 1914 szeptember-novemberi levélváltást a Korunkban Bustya Endre hozta nyilvánosságra (1977-78).
Élénk irodalomtörténeti vitát váltott ki Robotos Imre a Fáklya (1971) s bővítve a Dolgozó Nő (1974) hasábjain folytatásokban közölt, majd Az igazi Csinszka (Bp. 1975, 2. kiadás 1977) c. dokumentumkönyvével (A mondat befejező része a cenzúra-beavatkozás előtt:) … Az igazi Csinszka (Bp. 1975, második kiadás 1977) c. alatt megjelent dokumentumriportjával, amely Ady és ~ szerelmének és házasságának feltételezett ellentmondásait szellőztette.. Szőcs István (Irodalomtörténet vagy pletyka? Utunk 1974/26), Láng Gusztáv (A megtámadott múzsa, A Hét 1975/42; uő: A dokumentumok hitele, Utunk 1975/40), Bustya Endre (Egy „szembesítés” hitele I–XIII. Igazság 1975. szept. 21. dec. 14.) és Marosi Péter (Nem érti, nem érti a dolgot, A Hét 1975/43) nemcsak Robotos beállításával szállt szembe, hanem új tárgyi és belső érveket is hozott a költő és felesége viszonyának igazabb megismeréséhez, Ady szerelmi költészete e viszonyból táplálkozó darabjainak mélyebb megértéséhez.
Ady Lajos: Ady Endre. Bp. 1923. 133–245. – Bölöni György: Az igazi Ady. Párizs 1934. 4. kiadás. Bp. 1966. 404–430. – Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Brassó 1939, újabb változat, Nv. 1941; újraközölve Két kor küszöbén, 1970. 205–245.; uő: Levelesláda. B. B. levelei. Két kor küszöbén, 1970. 315–391. – Franyó Zoltán: Ady-emlékek. Igaz Szó 1957/11; újraközölve A pokol tornácán, 1969. 377–436. – Óvári Attila: Szentimreiné vallomása B. B.-ról. Korunk 1967/1. – Lám Béla: A körön kívül. Önéletrajzi regény. 1967. 7–68. – Szentimrei Jenő: A Boncza-vár históriája I–III; újraközlés a Magyar Nemzet, Bp. 1942-es évfolyamából. A Hét 1977/36–38. – Király István: Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története. Kortárs, Bp. 1980/1-2.