Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Magyar Tagozata Marosvásárhelyt "állandó kőszínház" a Salamon Ernő Athenaeum beadványa alapján, az MNSZ támogatásával 1946. márc. 10-én kezdi meg tevékenységét Székely Színház néven. A bemutató előadás a Kultúrpalotában volt, Lehár Ferenc A mosoly országa c. operettje került színre Lóránt György és Kovács Irén Nagyváradról átszerződött művészek közreműködésével. Karmester Tóth Sándor volt.
*Tompa Miklósnak, az induláskor kinevezett igazgatónak sikerült egy olyan remek színészgárda szerződtetése, mely évekre gerincét alkotta a színháznak. Kiemelkedő tagjai: Delly Ferenc, Szabó Ernő, Kovács György, Kőszegi Margit, Borovszky Oszkár, Andrásy Márton, Hamvay Lucy, Váradi Rudolf, Kiss László, Lantos Béla, Szabó Duci. Az első évadban többnyire operettek szerepeltek a műsorban, de már a bemutatót követő napokban játsszák az első prózai művet: Molnár Ferenc A doktor úr c. szatirikus bohózatát, az őszi évadban pedig olyan jelentős darabokat láthat a közönség, mint amilyen Machiavelli Mandragóra, Molnár Ferenc Liliom, Heltai Jenő A néma levente, G. B. Shaw Az ördög cimborája c. műve.
1948-ban az államosítás után Állami Székely Színház néven működik tovább. Kialakult művész-színház típusú műsorpolitikája: az operett-előadások helyét hovatovább átvették a magyar és világirodalmi remekművek. Sorra kerül Katona József Bánk bán, Móricz Zsigmond Úri muri, Csíky Gergely Ingyenélők és Buborékok, Illyés Gyula Fáklyaláng, Bródy Sándor A tanítónő, Kós Károly Budai Nagy Antal, Vörösmarty Csongor és Tünde, Örkény István Tóték c. darabja, közben az orosz irodalomból Makszim Gorkij, Csehov, Gogol, a nagy klasszikusok közül Molière, Shakespeare, Rostand, a modernek közül Tennessee Williams, Dürrenmatt, a román irodalomból Caragiale, Muşatescu drámája, a hazai modern szerzők közül *Sütő András Fecskeszárnyú szemöldök, Tékozló szerelem, Pompás Gedeon, *Szabó Lajos Menekülés c. darabja. A "házi szerzők" is közönség elé kerültek, így Kiss László-Kováts Dezső Vihar a havason, Eugen Mirea-Kovács György Az utolsó vonat c. színműve.
A színház jeles rendezőkkel emelte az előadások minőségét, ilyen volt Harag György, Kőmíves Nagy Lajos, Farkas István, Hunyadi András, Kincses Elemér, Gergely Géza, Tompa Gábor, a vendégrendezők közül Sică Alexandrescu, Moni Ghelerter, Kovács Ferenc, Szabó József. Találó díszleteket és jelmezeket olyan elismert művészek készítettek, mint Háry Lajos, Szakács György, Kemény Árpád, Edit Schranz-Kunovits, Romulus Fenes, K. Tamás Anna. Az eltelt közel fél évszázad alatt sok jeles színész lépett itt fel meghívott vendégként, köztük Bara Margit, Bisztrai Mária, Csóka József, Gróf László, Senkálszky Endre.
1962-ben alakult meg a színház román tagozata. Az 1972-73-as évadtól kezdve a színház, most már mint ~ új, modern épületbe költözik: nézőtere 600 férőhelyes, amfiteátrum-szerű kiképzéssel, légfűtéses, a társalkodókat gobelinek, szőnyegek, bútorok, csillárok teszik hangulatossá.
Az eltelt időszakban nem hiányoztak az önálló előadói estek sem az új épület kistermében, mint amilyen *Nemes Levente Dózsa, *Illyés Kinga A kis herceg, Fagyöngy, Lírai oratórium vagy Ferenczy István Bolyai János estéje, Boér Ferenc Ki látott engem, Farkas Ibolya Árva Bethlen Kata c. művészi teljesítménye. A színház sok művésze részesült kitüntetésekben, így *Tompa Miklós (állami díj, a *művészet érdemes mestere, Tamási Áron-díj), Szabó Ernő (állami díj, érdemes művész), Delly Ferenc (állami díj), Kovács György (állami díj, *a nép művésze), Kőszegi Margit (érdemes művész) és Lohinszky Loránd (érdemes művész, az *EMKE Kovács György-díja).
Az 1989-es történelmi fordulat után a ~ bemutathatta *Sütő András Az álomkommandó c. korábban betiltott drámáját.
(A. S.)
Szentimrei Jenő: Harc az állandó színházért Marosvásárhelyen. Mv. 1957. Polgár István: 25 év. *Új Élet 1971/18. Marosi Barna: Marosvásárhely kőszínháza. *A Hét Évkönyve 1981. 209-14. Halász Anna: "Mindig a realista színjátszás újul meg." Beszélgetés *Tompa Miklóssal. *A Hét Évkönyve 1981. 203-08.