Misztótfalusi Kis Miklós emlékezete A nemzetközi hírű nyomdász és nyelvész, Misztótfalusi vagy Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nemcsak szép betűmetszésével és a magyar helyesírást szabályozó kezdeményezéseivel, nemcsak a hibátlanul kiadott "aranyos biblia" megjelentetésével hagyott maga után méltó örökséget, hanem az önvédelmére Kolozsvárt 1698-ban szerzett Mentség korjelző őszinteségével is, melyet "…az irigyek ellen, kik a’ közönséges Jónak ezaránt meggátolói, írni kényszeríttetett". A leleplező mű ugyan perlekedést vont maga után s írója tragikus megaláztatásban részesült, de éppen ez a balsorsa váltotta ki mindmáig az *erdélyi szellemi élet emlékező tiszteletét.
A nyomdász-író jelentőségére már kortársai felfigyeltek. Amikor Amszterdamba ment a *nyomdászat titkait eltanulni, Bethlen Miklós azzal biztatta: "Csak lopd el Hollandiának mesterségeit és tsináljunk *Erdélyből egy kis Hollandiát", s a misztótfalusi jövevényből az idegenben olyan mester lett, akitől a georgiai fejedelem, a toscanai herceg, sőt a Vatikán is betűket rendelt. A maga elé tűzött hivatás, hogy az elmaradt *erdélyi magyar parasztság műveltségét emelje, hazahozta Kolozsvárra, ahol nyomdát állított fel. Ha itthon alul is maradt küzdelmeiben, enyedi kollégista társa, Pápai Páriz Ferenc versben búcsúztatta halálakor, s ezt Erdélyi Féniks Tótfalusi Kis Miklós… c. alatt Bod Péter 1767-ben ki is adta Nagyenyeden.
A ~ gazdag irodalmából *Erdély is kivette részét. Válogatás jelent meg műveiből *Tordai Zádor bevezetőjével (1954); *Jancsó Elemér Misztótfalusi Kis Miklós öröksége címmel írt róla az *Utunkban (1954/10); *Szabó Lajos Mentség c. drámában elevenítette fel a közel három évszázados nyomdász-tragédiát (1955), a darab azonban csak jóval később került színre Temesvárt, amikor is a főhőst Sinka Károly, Pápai Páriz Ferencet Fábián Ferenc és Bethlen Miklóst Mester András játszotta (1970).
A ~ folytonosságának új szakaszát nyitotta meg az értékes örökséget feltáró Erdélyi féniks (1974) c. kötet *Jakó Zsigmond bevezetésével és jegyzeteivel, melyek a híres nyomdász helyét tisztázzák a magyar *művelődéstörténetben. A kötet szerkesztőjét előadásra hívta meg a nagybányai magyar szabadegyetem (1978); a szülőfaluban *irodalmi múzeum alakult *Molnár József református lelkész fáradozásai nyomán. Ennek a gyűjteménynek 1990 óta lelkes adományozója támadt *Molnár József nyomdász-író, a müncheni új Látóhatár szerkesztőjének személyében, aki Tótfalusi Kis Miklós firenzei betűinek nyomában c. alatt lapjában szakmailag illusztrált és nemzetközi bibliográfiával ellátott tanulmányban tárta fel neves elődje nyomdaművészeti jelentőségét. Az általa egész Európából összegyűjtött anyag átadására és a régi parókia épületében elhelyezett, megújított múzeum avatására 1991. szept. 7-én került sor Misztótfaluban. A múzeum falára emléktábla került, s az adományozó felolvasta Misztótfalutól a világhírig c. írását. A müncheni adományt *Sütő András köszönte meg, s *Bálint Tibor értékelte az örökséget, amely "csiszoltabb anyanyelvhez juttatott, Európához segített közelebb bennünket". A szimpóziumon *Jakó Zsigmond és Szíj Rezső könyvtörténész is előadott.
A felújult ~ szellemében a Helikon Szöveggyűjtemény rovatában *tett közzé anyagot (1991/8), a *Korunk pedig magyar fordításban jelentette meg Horst Heiderhoff A betűművész Kis Miklós modern felfedezése c. tanulmányát (1992/6).
Ugyancsak 1991-ben Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület alakult Nagybányán, a város és a vidék *művelődésének fellendítésére. Az Egyesület, amelynek elnöke Pohl Antal, majd Dávid Lajos, szerepet vállalt az évenkénti koltói Petőfi-nap, a nagysomkúti Szilágyi Domokos-, a koltói Teleki Sándor-évfordulók megszervezésében, a környék magyar *művelődési együtteseinek támogatásában, egy nagybányai EMKE-könyvtár és EMKE-otthon létrehozásában, egy nagybányai EMKE-füzetek c. könyvsorozat kiadásában.
(B. E.)
Ligeti Ernő: M. K. M. Közli Erdélyi Csillagok. Kv. 1935. Tótfalusi Kis Miklós Válogatott Művei. *Tordai Zádor bevezetőjével. 1954. *Jancsó Elemér: M. K. M. öröksége. *Utunk 1954/40. *Szabó Lajos: Mentség. Színmű. 1956. Erdélyi féniks. M. K. M. öröksége. Bevezeti és jegyzetekkel közzéteszi *Jakó Zsigmond. 1974. Beke György: Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaros és Szatmár megyében. 1983. 31-32. *Molnár József: Tótfalusi Kis Miklós firenzei betűinek nyomában. Új Látóhatár, München 1989/4. Folyóiratot teremteni. Beszélgetés *Molnár Józseffel. Lejegyezte Heim András. *Korunk 1990/12. Winter Péter: 300 év után újra itthon. *Jakó Zsigmond: A védőpajzsot köszönöm. *Művelődés 1991/9. Imerlisvili Vanó: Magyarok Grúziában és grúzok Magyarországon. *Művelődés 1992/1.