Tordai Zádor (Kv., 1924. aug. 20. – 2010. márc. 10. Bp.) – esszéíró, filozófiai író. Középiskoláit a medgyesi Stephan Ludwig Roth Gimnáziumban, majd 1940-től a kolozsvári Református Kollégiumban végezte, ahol 1943-ban érettségizett. 1943–45 között a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia, 1946-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója, ahol 1950-ben végzett, filozófia szakon. Budapesten, az ELTE-n doktorált (1966).
1951–52-ben logikát adott elő a Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán, 1952-től tudományos kutató a Román Akadémia kolozsvári fiókja Történeti és Filozófiai Intézetében. 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverését követő romániai megtorlások során elbocsátották, egy ideig turisztikai útjelzések készítéséből élt, majd egy lakatosműhelyben dolgozott. 1960-ban áttelepült Magyarországra, ahol az MTA Filozófiai Intézetének tudományos kutatója, majd tudományos tanácsadója volt nyugdíjazásáig (1994).
1953-ban a *Haladó Hagyományaink sorozat számára sajtó alá rendezte Bessenyei György filozófiai írásainak válogatott kötetét (A világ így megyen. Buk. 1953), majd az M. Tótfalusi Kis Miklós című kötetet (válogatás és bevezető, uo. 1954), Dávid Gyulával ugyanott A kuruckor költészete kétkötetes válogatását (uo. 1956) és egy kötetet Ady Endre publicisztikájából (Vallomások a patriotizmusról. Uo. 1958). Részt vett abban a munkaközösségben, amely *Gaál Gábor műveinek sajtó alá rendezését vállalta fel, politikai okból azonban az előkészített kiadás akkor nem jelenhetett meg. Több írását a *Korunkban közölte, 1957-ben, többek között Jegyzetek Az ember tragédiájáról c. tanulmányát is, amelynek „revizionista” nézetei közvetlen okot szolgáltattak a szellemi életből való eltávolításához.
1960-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai, esszéi magyarországi, később romániai, jugoszláviai, valamint nyugati folyóiratokban is. Kapcsolata a romániai magyar szellemi élettel ekkor sem szakadt meg: Széll Zsuzsával együtt sajtó alá rendezett egy *Gaál Gábor-válogatást (Legyünk kortársak. Bp. 1973), a *Korunk megindulásának 50. évfordulójára a Korunk. Szerkesztette *Gaál Gábor c. kötetet (uo. 1976). Az előbbiben újra olvasható 1957-es Madách-tanulmánya, továbbá Emlékezés és apológia című, *Gaál Gáborról és a régi *Korunkról szóló terjedelmes írása; kötetében Amatőrök dicsérete címmel *Tompa László színész Minálunk vannak fenyvesek c. versműsorát, az újpesti Orfeo Együttes és a kolozsvári *bábszínház Karnyóné-előadását értékeli. Az ő gondozásában és szövegével jelent meg a Kós Károly Képeskönyv (Bp. 1985).
Művei: Irányzatok a mai polgári filozófiában (Márkus Györggyel, Bp. 1964); Egzisztencia és valóság (uo. 1967); Az elidegenedés mítosza és valósága (uo. 1970); Közönséges emberi dolgok (uo. 1974); Legyünk realisták (uo. 1977 = Elvek és utak); A cselekvés hálója (uo. 1984); Megértő módban (uo. 1984); A józan ész dicsérete (uo. 1988); A felelősségről (uo. 1993); Utazás Hellászba (uo. 1993); A nap árnyékában (uo. 2000).
V. O. Wroblewsky: Z. T. Existence et réalité. Deutsche Zeitschrift für Philosophie 1969/7. – G. Márkus György: Az elidegenedés mítosza és valósága. Társadalmi *Szemle 1970/7. – Hanák Tibor: T. Z. Az elidegenedés mítosza és valósága. Új Látóhatár 1973/2. – Nagy György: Időtől időig és tovább. *Korunk 1974/7. – Bata I.: T. Z. Közönséges emberi dolgok. Tiszatáj 1975/3. – Radnóti Sándor: T. Z. Közösséges emberi dolgok. Valóság 1975/4; uő: Memória, amnézia. Élet és Irodalom 2002/19. – J. Gabaude: Z. T. Existence et réalité. Revue Philosophique 1975/4. – Pomogáts Béla: Könyvek a kolozsvári *Korunkról. Irodalomtörténeti Közlemények 1978/1. – Csorba Béla: A különbözőség jogán. Híd 1985/5. – Bodor Pál: Kós Károly felségjelei. Élet és Irodalom 1986/16. – Földényi F.: T. Z. (Megértő módban). Kortárs 1986/5. – Kerékgyártó I.: Az alanyiasulás és a tárgyiasulás elmélete. *Világosság 1986/7. – Gerle J.: Kós Károly képeskönyv. *Honismeret 1987/1. – Rostás Zoltán: Európát itt kell felépítenünk. (Interjú Claude Karnouch-val és T. Z.-ral.) *A Hét 1991/9. – Heller Ágnes: Esztétikai életforma. Népszabadság 1999. aug. 19. – V. Bálint É.: A vesztesek megmaradnak. Magyar Hírlap 1999. aug. 21. – V. Gilbert E.: Baráti szó. Élet és Irodalom 2000/39. – Almási Miklós: Arany a kútban. Népszabadság 2002. szept. 9.
Kolozsvár–Nápoly és vissza. Szellemi kalandozás T. Z.-ral. Portréfilm, rendezte Fischer István, 2001.
(S. Zs.)