Tamási Áron emlékezete – Az író halála után – végakarata szerint – hazatért szülőfalujába, s halála, majd születése évfordulói emlékezetének ápolására is alkalmat szolgáltatnak.
Özvegye halála előtt Budapesten létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását, annak anyagi vonatkozásaival együtt. Az Alapítvány elnöke haláláig *Sütő András volt, tagjai Ablonczy László, Pálffy G. István, Tamás Menyhért és Ugrin Aranka.
Az Alapítvány az író szellemi hagyatékának kiadótulajdonosa. Erre vonatkozólag a 60-as évek végi konfliktushelyzet feloldása után megállapodás született *Tamási Áron testvéreivel és azok leszármazottaival, aminek eredményeképpen Romániában is elindulhatott az író műveinek kiadása.
Az Alapítvány létrehozott egy Tamási Áron Ösztöndíjat, amelyre a székelyudvarhelyi *Tamási Áron *Gimnázium tanárainak egy kijelölt csoportja évente tesz javaslatot, s annak kedvezményezettje, egyetemre kerülve, tanulmányi ideje alatt anyagi támogatásban részesül.
Az Alapítvány által meghirdetett pályázat nyomán – s támogatásával – jelent meg két Farkaslaka-monográfia: Jakab Rozália: „Nálunk a *harangszó elszáll a határig” (Kv. 1998, és azóta több kiadásban) és Jakab Csaba – Mihály János: Farkaslaka monográfiája (uo. 1999).
Az Alapítvány anyagilag támogatja a farkaslaki *Tamási Áron Szülőházat, *Tamási Áron farkaslaki sírjának gondozását, munkáinak kiadását, s közreműködött a farkaslaki Ágnes néni háza megvételében is.
Az emlékezetápolás legfőbb helyszíne a Tamási Áron Szülőház a Nagy utca 237. sz. alatti házban, amelyben öccse és édesanyja lakott. Ezt 1972-ben, majd 2002-ben renoválták és egyik szobáját az író életére vonatkozó relikviákkal rendezték be. Az ünnepélyes felavatásra 1972. szept. 24-én került sor, az író születésének 75. évfordulóján. Ugyanekkor avatták fel a falu temetőjének erre a célra kialakított s később parkosított, majd a főút felől székely kapuval ellátott részében a Tamási Áron sírkertet, közelében a *Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor faragta emlékművel, a „tonnás hegyibeszéd”-del, ahogy *Sütő András nevezte. Az emlékmű hatalmas hargitai kőtömbjét – amelynek megszerzésében dr. *Bakk Elek székelyudvarhelyi kórházi igazgató-főorvosnak és feleségének voltak kiváló érdemei – a Tamási-novellák domborított faragású alakjai borítják.
A farkaslaki iskola ma *Tamási Áron nevét viseli, előkertjében az író 1997-ben felavatott mellszobrával (Sántha Csaba szovátai művész alkotása).
A faluban 1990-ben Tamási Áron Egyesület alakult, amely szerepet játszik az író emlékeinek helyi ápolásában, évfordulós ünnepségek megszervezésében. Elnöke Blága Anikó tanárnő.
A Szülőház eleinte a csíkszeredai megyei múzeum részlegeként működött, gondozója az író öccse, a Vadon nőtt gyöngyvirág c. önéletírása révén akkor már ismert *Tamási Gáspár lett, majd halála után Erzsi húga (Sipos Ferencné), utóbb, Erzsi néni halála után az ő fia, Sipos Mátyás. A kilencvenes években a Szülőház feletti felügyeletet átvette a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, ill. a Farkaslaki Önkormányzat. Berendezését az egykori szülőház bútoraiból állították össze, őrzik az író bölcsőjét, diákkori ágyát, van ott továbbá egy asztal, festett láda, falitéka, katonaláda, fogas, petróleumlámpa, csikókályha. *Tamási Gáspár halála után az egész ház emlékmúzeummá alakult: a régi berendezés a hátsó szobában maradt, az első szoba a 90-es években, a Petőfi *Irodalmi Múzeum segítségével, az író életét és munkásságát bemutató kiállítással bővült. A tárlókban *Tamási Áron műveinek különböző kiadásai, román, angol, lengyel, cseh, szerb, szlovén nyelven fordításban megjelent kötetek, róla megjelent könyvek példányai, a falakon életét bemutató fotók, írásos dokumentumok. A Szülőházban őrzik az Ősvigasztalás kéziratát, az író családi vonatkozású leveleit, színházi műsorfüzeteket, a gyászjelentéseket. A relikviákat az író testvérei: *Tamási Gáspár, Fancsaliné Tamási Ágnes, Lepedusné Tamási Anna és Siposné Tamási Erzsébet ajándékozták az emlékháznak. Az özvegy, Ágota asszony albumba foglalta az író életpályáját végigkísérő fotókat, ezt az albumot szintén a Szülőház őrzi. A falakon *Tamási Áronról készített rajzok, festmények (Nagy Imre, Cseh Gusztáv, Medve Sándor munkái).
Tamási Áron hazalátogatva többnyire nővérénél, Fancsaliné Tamási Ágnesnél szállt meg. Mivel Fancsaliéknak nem volt gyermekük, itt talált az alkotómunkához megfelelő nyugalmat, itt született a Szülőföldem s később néhány novella, színdarab, jelenet. Ágnes néni háza halála után eladóvá vált és *Tamási Áron özvegye kezdeményezésére és anyagi hozzájárulásával az *EMKE és az 1990-ben Farkaslakán alakult *Tamási Áron Egyesület megvásárolta.
Dávid Gyula: A Tamási-centenárium után. *Művelődés 1997. nov. 11–12.; uő: Levél az Erdélyi *Napló olvasóihoz, *Tamási Áron „megmásított végakarata” ügyében. Erdélyi *Napló 1999. jún. 8. – Szabó Zsolt: Kisajátítható-e *Tamási Áron öröksége? *Művelődés 1997. nov. 19–20. – Szatmári László: A szülőföld tisztelgése. *Művelődés 1997. nov. 10–11. – Tamási Áronné végrendelete. Dokumentumok. *Művelődés 1997. nov. 13–16. – Dr. *Bakk Elekné Takács Sárával beszélget Szentgyörgyi László. Erdélyi *Napló 1999. máj. 11. – P. Buzogány Árpád: Kisajátítható-e *Tamási Áron öröksége? Udvarhelyi Híradó 2000. szept. 5.
(A. I. – D. Gy.)