Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. márc. 9.) – építészmérnök, ~ Edgár fia. A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett, ugyanitt a Politechnikai Intézetben szerzett diplomát. 1966 óta a kolozsvári Kutató és Tervező Intézet főtervezőmérnöke. Első írása a Korunkban jelent meg (1967), itt s az Utunk, A Hét hasábjain foglalkozik építészettörténeti és urbanisztikai kérdésekkel. E témakörbe kapcsolódik a Korunk Könyvek sorozatában utószavával és jegyzeteivel megjelent Betekintés korunk építőművészetébe c. kötet (1975). A Korunk Évkönyv 1980 Eklektika, szecesszió és kezdeti modern c. tanulmányát közli.
N. E. (Nagy Elemér): Betekintés korunk építőművészeiébe. Magyar Építőművészet, Bp. 1979/6.
Balogh Ferenc (Kolozsvár, 1941. márc. 9. – 2002. okt. 29., Budapest) – építészmérnök, Balogh Edgár fia. A kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban érettségizett, ugyanitt a Politechnikai Intézetben szerzett építészmérnöki diplomát 1963-ban. Három évig Máramarosszigeten volt építőtelepi kivitelező. 1966-tól 1990-ig a kolozsvári Kutató és Tervező Intézet szilárdságtani főtervezőjeként dolgozott.
Első írása a Korunkban jelent meg (1967), itt s az Utunk, A Hét hasábjain foglalkozott építészettörténeti és urbanisztikai kérdésekkel. E témakörbe kapcsolódik a Korunk Könyvek sorozatában utószavával és jegyzeteivel megjelent Betekintés korunk építőművészetébe c. kötet (1975). A Korunk Évkönyv 1980 Eklektika, szecesszió és kezdeti modern c. tanulmányát közli.
1989-ben otthagyta tervezőmérnöki állását, és elvállalta Kolozsvár alpolgármesteri tisztségét. Megalapította a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot. 1993-tól az RMDSZ Elnökség Művelődési és Egyházügyi Főosztályának főelőadója lett. Négy évig dolgozott Kolozs megye tanácsosaként, majd az Unitárius Egyház főgondnokaként 1996–2002 között. Együttműködött több hazai civil szervezettel: az EMKE vezetőségi tagja lett, az EME tagjává vált, majd az akkor megalakult Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma Közművelődési Szaktestületének titkára volt. Aktív szerepet vállalt abban, hogy Kolozsvár központját egyszer a világörökség részévé nyilváníthassák. Számos középület és templom helyreállítási munkáit irányította. Statikusként megközelytőleg 150 épülettervnél működött közre (kolozsvári üveggyár, műanyaggyár, diák-üzletház, 868 férőhelyes diákotthon, 3. számú klinikai kórház bővítése, dési turistaszálló stb.). 1997. december 20-án, az erdélyi építész halálának 20. évfordulójára megszervezte a Kós Károly emlékestet Kolozsváron. Ő tartotta a bevezető előadást, majd őt követte Lászlóffy Aladár, Murádin Jenő, Kötő József és Sas Péter.
Tagság: Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (alapító és elnök, 1900–2002), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (vezetőségi tag), Erdélyi Múzeum Egyesület, Illyés Közalapítvány (a Közművelődési Szaktestület titkára, 1995), Nemzetközi Filológiai Társaság
Munkái
Kötetei
Debreczeni László: az építő és iparművész (Buk., 1983.); Kós Károly építészeti stílusáról (Mv., 1995.); Kós Károly műemlékvédelmi tevékenységéről (Mv., 1995.);
Gyűjteményes kötetekben
Lakóház-gyár. Korunk, 1967/6., 756–763.; Vita az építészek rangsorolásáról. Korunk, 1969/5., 789–791., Az építészet felszabadítója. Utunk, 1969. jún. 13.; Végeredményben – hogyan építsünk? Utunk, 1969. szept. 26.; Bauhaus és panelház (A gropiusi életmű gyakorlati értelmezéséhez). Korunk, 1970/2., 271–278.; Moholy-Nagy fényarchitektúrája. Utunk, 1970. júl. 24.; Új megyeház Besztercén. Utunk, 1970. aug. 18.; Bádogkőgyámtól városképig. Utunk, 1970. okt. 9.; Város és zöldövezet. A Hét, 1971. febr. 26.; Város és lélek. A Hét, 1971. márc. 12.; Régi és új kapcsolata a városépítészetben. Korunk, 1972/3., 362–366.; Kilátások és rálátások. Utunk, 1972. aug. 18.; Kós Károly építőművészetéről. Utunk évkönyv, 1972., 142–144.; Filmmel az építészetért. Korunk, 1973/6., 936–938.; Az egyik utolsó fonográfos gyűjtőút. Korunk, 1973/7., 1090–1091.; Kós Károly építészetének nemzetközi értéke. Korunk, 1973/11., 1659–1663.; A város előnyei és hátrányai. Korunk Évkönyv, 1977., 75–82.; Természettudomány és technika a régi Korunkban. Korunk Évkönyv, 1977., 245–251.; Forrás a műelemzéshez – B. Nagy Margit könyve. A Hét, 1978. jún. 2.; Debreczeni László 75 éves. Utunk, 1978. dec. 22.; A mai kolozsvári építészet értékelése. Korunk, 1980/1–2., 150–151.; Eklektika, szecesszió és kezdeti modern. Korunk Évkönyv, 1980., 95–104.; Egy építész halálára. Utunk, 1981. okt. 23.; A posztmodern jegyében. Utunk, 1983. nov. 4.; Az építészet meghatározottsága. Korunk, 1984/2., 146–149.; Építész és mérnök különböző értékrendje. Korunk, 1986/9., 694–696.; Debreczeni László életéről. Utunk, 1986. okt. 10.; Az építészettörténet keresztmetszete. Utunk, 1986. dec. 12.; Szecessziós ácsszerkezetek. A Hét, 1986. dec. 14.; Építészek szótára. A Hét, 1987. márc. 19.; Építészeti élmények Bécstől Aachenig. Korunk, 1987/9., 717–723.; Az építészet változó formanyelve. Utunk, 1987. dec. 25.; Faházak a Vargyas völgyében. Korunk, 1988/5., 352–354.; Építészeti élmények Párizstól Bécsig. Korunk, 1988/10., 750–756.; Új erdélyi magyar templomok felé. Korunk, 1990/3., 333–334.; A népi építészet kutatásáról Erdélyben. Korunk, 1993/5., 69–71.; Konferencia az építőanyagokról Budapesten (Szigeti Lászlóval). A Hét, 1994. dec. 16.; Erdélyi műemlékvédelem – Helyzetrajz és lehetőségek. A Hét, 1996. febr. 9.; Az erdélyi szellemi műemlékvédelem dimenziói 2000-ben. Korunk, 2000/5., 27–37.;
Szerkesztés
Betekintés korunk építőművészetébe (összeáll. és utószó. Buk., 1975.);
Irodalom
Nagy Elemér: Betekintés korunk építőművészetébe. Magyar Építőművészet, Bp. 1979/6. – Dáné Tibor Kálmán: Balogh Ferenc (1941–2002). Szabadság, 2002. október. 31. –