Chinezu, Ion (Marosszentanna, 1894. aug. 15. – 1966. dec. 10., Bukarest) – irodalomkritikus, műfordító. Marosvásárhelyen a római katolikus gimnáziumba járt, egyetemi tanulmányokat a bajai teológiai karon, majd a budapesti és a bukaresti egyetemek bölcsészkarán folytatott. 1920-ban Bukarestben román filológiai diplomát szerzett. Ezután Kristóf Györgynél doktorált 1930-ban a kolozsvári egyetemen, a romániai magyar irodalom kezdeteinek történetét foglalta össze Aspecte din literatura maghiară ardeleană (1919–1929) (Kv., 1930) c. disszertációjában. 1930–1932 között a párizsi Sorbonne Egyetem ösztöndíjasa volt. Az egyetem elvégzése után román nyelvtanárként dolgozott Marosvásárhelyen (1920–1925) és a Kolozsváron (1925–1940). 1931-ben tiszteletbeli tanársegéddé nevezték ki a kolozsvári egyetem román kultúrtörténeti tanszékén. 1940-ben Bukarestbe költözött, diplomáciai szolgálatot teljesített. Miután a II. világháborúban Románia Németország ellen fordult, 1944-ben a Gestapó letartóztatta, majd deportálták. 1945-ben kerül vissza az országba. 1947-ig a Külügyminisztériumnak dolgozott, aztán visszavonult tanári és főkonzuli munkájától.
Számos folyóiratban publikált élete folyamán (Mureșul, Dacoromania, Erdélyi Helikon, Societatea de mâine, Boabe de grâu, Revista Fundațiilor Regale), Victor Papiliannal együtt szerkesztette a Darul vremii c. folyóiratot (1930), illetve Gând românesc c. folyóiratot (1935–1940). 1948 és 1964 között magyar és német nyelvű irodalmi műveket fordított.
Művei
Kötetei
Aspecte din literatura maghiară ardeleană (1919–1929) (Kv., 1930); Pagini de critică (szerk. Ion Negoițescu. Buk., 1969.)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Műfordítások román költőkből (összeáll. Bitay Árpád). Erdélyi Helikon, 1928/1.; Manole mester a mai román drámairodalomban. Erdélyi Helikon, 1928/2.; A hatvanéves Bratescu-Voinesti. Erdélyi Helikon, 1928/7.;
Fordítás
Asztalos István: Vântul nu se stârnește din senin (Buk., 1949); Móricz Zsigmond: Rubedenii (Buk., 1949); Kovács György: Cu ghearele și cu dinții (Buk., 1950); Vas Zoltán: Șaisprezece ani de închisoare (Emil Giurgiuca-val, Buk., 1951); Mikszáth Kálmán: Două alegeri în Ungaria (Buk., 1951); Seghers Anna: Morții rămân tineri (Buk., 1952); Móricz Zsigmond: Haiducul își joacă murgul (Buk., 1952); Fehér Klára: Insula cutremurelor (Buk., 1953); Veres Péter: Încercarea (Buk., 1953); Sütő András: Pornesc oamenii (Buk., 1953); Sütő András: A șaptea bucurie (Buk., 1954); Horváth István: Brazdă peste haturi (Buk., 1954); Jókai Mór: Crăișorii (Buk., 1955); Veres Péter: Nevastă rea (Buk., 1955); Ferencz László: Ceața (Buk., 1956); Thomas Mann: Casa Buddenbrook (bev. Hans Mayer, Buk., 1957); Asztalos István: Jóska (Buk., 1957); Horváth István: Berbecul brumăriu (Gelu Perian-Păteanu-val, Buk., 1957); Kovács György, Buchetul (Buk., 1957); Ferencz László. Umbra (Buk., 1957); Móricz Zsigmond: Opere alese, I-V (Buk., 1957-1970); Nagy István: Dincolo de barieră (Buk, 1958); Korda István: Drumul cel mare (Buk., 1958); Szemlér Ferenc: Muntele cu trei cocoașe (Buk., 1959); Kovács György: Fata din Ojdula (Buk., 1960); Asztalos István: Omenie (Buk., 1960); Sütő András: Aripă de rândunică (Buk., 1960); Mikó Ervin: Asalt în țara stufului (Buk., 1961); Mikszáth Kálmán: Căsătorie ciudată (Buk., 1961); Szemlér Ferenc: Solstițiul, prefață de Remus Luca (Buk., 1961); Asztalos István: Povestind copiilor (Buk., 1961); Asztalos István: Duminecă cu dragoste (Constantin Olariuval, Buk., 1962); Móricz Zsigmond: Rubedeniile. Un om fericit (Buk., 1962); Szász János: Primii și ultimii (Buk.1963); Kovács György: Comoara Cristofilor (Buk., 1965); Szász János: Cei dintâi și cei din urmă, I-III (Buk., 1973);
Szerkesztés
Poezii patriotice (antologie, Ion Breazuval, Kv., 1958);
Irodalom
Aurel Sasu: Dicționar biografic al literaturii române A-L (Buk., Pitești, I. kötet, 2004.) – Dicționarul general al literaturii române (főszerk. Eugen Simion, II. kiadás, Buk., 2016.) – Muzeul Limbii Române și muzeiștii (szerk. és előszó Eugen Pavel, Kv., 2019.)