Cseresnyés Sándor (1981 • 2021)

Cseresnyés Sándor (Temesvár, 1909. szept. 28. – 1971. jún. 11., Budapest) – újságíró. Középiskolát szülővárosában végzett a piarista gimnáziumban. Kezdetben a Déli Hírlap riportere, majd a Temesvári Hírlaphoz szegődött. 1935–1937 között a Brassói Lapok munkatársa, majd bukaresti szerkesztője.

Cikkeiben feltárta a korabeli társadalmi és politikai élet korruptságát, megrázó képet festett a külvárosok nyomoráról, a munkásosztály kizsákmányoltságáról, napszámosok, cselédek és szolgalegények életéről. Érdekesek a közéleti személyiségekkel készített interjúi: a Brassói Lapok Németh Lászlóval (1935. aug. 18.), Nicolae Iorgával (1935. nov. 13.), Adolf Meschendörfer brassói szász íróval (1935. dec. 20.) folytatott beszélgetését közölte. 1937-ben Spanyolországból hazaküldött frontriportjai nagy visszhangot keltettek, többek között a Szabad Szó közölte le. Négy évet töltött franciaországi és algériai internálótáborokban, ahonnan 1943-ban angol csapatok szabadították ki. A II. világháború végéig az angol hadsereg kötelékében harcolt a hitlerizmus ellen, majd Magyarországon telepedett le, ahol előbb publicista, majd 1948-tól sajtófőnök. Cikkei a Szabadság, az Új Magyar Szó és a Független Magyarország c. folyóiratokban jelentek meg. 1949-ben a Rajk-perben több évi börtönre ítélték, kéziratai elvesztek. 1955 szeptemberében rehabilitálták. Spanyolországi élményein alapuló politikai eszmefuttatása …nem csak a spanyol nép ügye c. alatt jelent meg (Gergely Sándor előszavával, Bp. 1948), Megyeri István hősi halált halt temesvári ifjúmunkás emlékének ajánlva.

Munkái

Kötetei

…nem csak a spanyol nép ügye (Gergely Sándor előszavával. Bp., 1948.)

Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban

Erdős Pál két éve (regény folytatásokban). Déli Hírlap, 1933/9. (74–144.); Athénban halált kért az ügyész tizenhárom forradalmár fejére. Brassói Lapok, 1935/41. (76.); Spleadid isolation? Brassói Lapok, 1935/41. (78.); Válaszok a Coroiu-huron. Brassói Lapok, 1935/41. (82.); A papnövendék is. Brassói Lapok, 1935/41. (85.); Emberség rizikóval. Brassói Lapok, 1935/41. (87.); Meghalt Panait Istrati. Brassói Lapok, 1935/41. (90.); Brassó a romániai nehézipar központja lesz. Brassói Lapok, 1935/41. (93.); Ha már a „Casino” is haldoklik. Brassói Lapok, 1935/41. (96.); Kisebbségi Imre. Brassói Lapok, 1935/41. (125.); Frontharcosok. Brassói Lapok, 1935/41. (128.); Előkelő látogatók tömege. Brassói Lapok, 1935/41. (130.); Döntő politikai elhatározások egy beteg ágya körül. Brassói Lapok, 1935/41. (131.); Pofonnal nyílt meg a brassói szezon. Brassói Lapok, 1935/41. (132.); A kairói német követ Brassóban. Eberhard von Stohrer arra használja fel szabadságát, hogy végigszáguldjon a legfontosabb petróleumvidéken. Brassói Lapok, 1935/41. (133.); Valóságos forradalom tört ki a még mindig szabadon garázdálkodó csodadoktor körül. Brassói Lapok, 1935/41. (134.); Megkezdődik a felvonulás. Brassói Lapok, 1935/41. (136.); Beszélgetés Radu Pascu brassói főügyésszel a csodadoktorról. Brassói Lapok, 1935/41. (136.); A cernovici féltakarodó. Brassói Lapok, 1935/41. (138.); Nem tudja, mi a parasztállam és viccnek tartja a nemzeti kormányt. Brassói Lapok, 1935/41. (139.); Végre: egységarcvonal. Brassói Lapok, 1935/41. (141.); Vizsga, vizsga, vizsga! Brassói Lapok, 1935/41. (145.); Németh László. Brassóban beszél holnap Magyarországról. Merre tájékozódjék a kisebbségi magyarság? Brassói Lapok, 1935/41. (187.); Adolf Meschendörfer beszél regényeiről, életéről, munkájáról és Brassó sajátos lelkéről. Brassói Lapok, 1935/41. (192.); Nászút az északi sarkkörbe a világ legelegánsabb hajóján. Brassói Lapok, 1936/42. (85.); Nagyot alkotni csak szabadságban lehet. Eftimiu Victor. Brassói Lapok, 1936/42. (86.); Feltámadt a sinaiai pinka. Brassói Lapok, 1936/42. (88.); A volt vasgárdistavezér, akinek egyetlen ellensége ma: a Vasgárda. Stelescu. Brassói Lapok, 1936/42. (91.); A fekete tőzsde. Brassói Lapok, 1936/42. (94.); Panait Istrati özvegye nyomorog. Brassói Lapok, 1936/42. (98.); A Csermák-ügy fővárosi végrehajtásai. Brassói Lapok, 1937/43. (29.); Nem is törvénytervezet, csupán egyéni javaslatvázlat. Brassói Lapok, 1937/43. (31.); Vakációs csend borult a fővárosra. Brassói Lapok, 1937/43. (33.); Az értelmiségi munkanélküliek népszámlálása. Brassói Lapok, 1937/43. (36.); A Magyar Párt, a Zsidó Párt és a Szociáldemokrata Párt hihetetlennek tartja az új arányszám-tervezet keresztülvitelét. Brassói Lapok, 1937/43. (39.); Hétvégi csevegés a fővárosból. Brassói Lapok, 1937/43. (47.); 71 politikai alakulat száll síkra a hatalomért. Brassói Lapok, 1937/43. (51.); Bukarest–Paris. Utazás a vajudó Európán keresztül. Szabad Szó, 1937/2. (19.); Albert Bayet a demokráciáról a francia külpolitika útjairól és a Dunamedence kérdéséről. Szabad Szó, 1937/2. (20.); Valencia egy napja. Egy hétköznap a polgárháborús Spanyolország fővárosában. Szabad Szó, 1937/2. (27.); Az első aratás! A spanyol földkérés megoldása a hivatalos számadatok tükrében. Szabad Szó, 1937/2. (28.); Egy riporter vallomása. Világtörténelem sodrában. A ceruzától a célzókészülékig. Szabad Szó, 1937/2. (29.); Németek. Film feketében és fehérben. Szabad Szó, 1937/2. (31.); Július 18-án a domboldalon. Szabad Szó, 1937/2. (33.); A spanyol földkérdés és az Uribe-beszéd. „A túlzás a mezőgazdaságban nem a győzelemhez vezető út!” Szabad Szó, 1937/2. (34.); Az Escurialban, V. Károly és II. Fülöp márványsírboltjaiban bakancsok szöge csattog. Szabad Szó, 1937/2. (35.); Ötszázezer szurony rohama az új, szabad nemzetért. Szabad Szó, 1937/2. (37.); Spanyolország gyermekei. Látogatás a „Campo Infantil General Lukács”-on. Szabad Szó, 1937/2. (38.); Jövőre kiforr az idei bor Estramadurában, addig is, azért is:tűz! Szabad Szó, 1937/2. (39.); Népek hangja. Pihenőben tizennégy nemzet önkéntesével. Szabad Szó, 1937/2. (40.)

Irodalom

Magyar életrajzi lexikon 1978–1991. Főszerk. Kenyeres Ágnes, Bp. Akadémiai Kiadó, 1994. – Méliusz József – Molnár Gusztáv: Kacsó Sándor okossága (Beszélgetés). Jelenkor, 1989/32. január-június