Cseresnyés Sándor (Temesvár, 1909. szept. 28. – 1971. jún. 11., Budapest) – újságíró. Középiskolát szülővárosában végzett. Kezdetben a Déli Hírlap riportere, majd a Temesvári Hírlaphoz szegődött. 1935-től a Brassói Lapok munkatársa, majd bukaresti szerkesztője. Cikkeiben feltárta a korabeli társadalmi és politikai élet korruptságát, megrázó képet festett a külvárosok nyomoráról, a munkásosztály kizsákmányoltságáról, napszámosok, cselédek és szolgalegények életéről. Érdekesek a közéleti személyiségekkel készített interjúi: a Brassói Lapok Németh Lászlóval (1935. aug. 18.), Nicolae Iorgával (1935. nov. 13.), Adolf Meschendörfer brassói szász íróval (1935. dec. 20.) folytatott beszélgetését közölte. 1937-ben Spanyolországból hazaküldött frontriportjai nagy visszhangot keltettek. Négy évet töltött franciaországi és algériai internálótáborokban, ahonnan 1943-ban angol csapatok szabadították ki. A II. világháború végéig az angol hadsereg kötelékében harcolt a hitlerizmus ellen, majd Magyarországon telepedett le, ahol előbb publicista, majd 1948-tól sajtófőnök. 1949-ben a Rajk-perben több évi börtönre ítélték, kéziratai elvesztek. 1955 szeptemberében rehabilitálták. Spanyolországi élményein alapuló politikai eszmefuttatása …nem csak a spanyol nép ügye c. alatt jelent meg (Gergely Sándor előszavával, Bp. 1948), Megyeri István hősi halált halt temesvári ifjúmunkás emlékének ajánlva.