Csermely Gyula (Dunaszerdahely, 1869. jún. 5. – 1939. aug. 24., Budapest) – író. Ügyvédi gyakorlatát az I. világháború után felhagyva pár évet Romániában töltött és kizárólag irodalomból élt. A KZST tagja, Nagyváradon a Magyar Szó és a Vasárnapi Újság legolvasottabb munkatársa volt, itt mutatták be 1925-ben regény alakban is megjelent Adieu Madame! c. könnyű fajsúlyú színművét. Nagy példányszámban, számos kiadásban megjelent szórakoztató jellegű regényei, elbeszélései népszerűvé tették. Néhány művét meg is filmesítették. Több kalandregényt fordított magyarra. A beszélő ereklye (Nv. 1921) és Ami két miatyánk között van (I-II. Brassó 1925) c. regényeit saját kiadásában jelentette meg, egyéb regényeit és regényes történeteit a Brassói Lapok könyvosztálya adta ki Népszerű Regények c. sorozatában: Bakunin professzor könyve (1923); A mantovai jóslat (1924); Negyvenegy és tizenkilenc (1924); A basa topánkái (1925); Napkeleti kaleidoszkóp (1926); A bosszú örvényében (1927).
Csermely Gyula (Dunaszerdahely, 1869. jún. 5. – 1939. aug. 24., Budapest) – író, újságíró, műfordító, jogász. Gimnáziumot Pozsonyban végzett, Budapesten jogi doktorátust és ügyvédi diplomát szerzett. Ügyvédi gyakorlatát Erdélyben, Óradnán kezdte, az I. világháború után felhagyta, pár évet maradt az országban, és kizárólag irodalomból élt.
A KZST tagja, Nagyváradon a Magyar Szó és a Vasárnapi Újság legolvasottabb munkatársa volt, itt a Szigligeti Színházban mutatták be 1925-ben regény alakban is megjelent Adieu Madame! c. könnyű fajsúlyú háromfelvonásos színművét. A Gardedám c. operettjét a kecskeméti Katona József Színházban mutatták be; a Szent Márton rózsafái c. négyfelvonásos, regénye után készült történetét a budapesti Rádió játszotta le. Nagy példányszámban, számos kiadásban megjelent szórakoztató jellegű regényei, elbeszélései népszerűvé tették. Novelláit németországi, holland, svájci, és osztrák folyóiratok is leközölték. Néhány művét meg is filmesítették (A vörös kérdőjel). Több kalandregényt fordított magyarra. A beszélő ereklye (Nv. 1921) és Ami két miatyánk között van (I-II. Brassó 1925) c. regényeit saját kiadásában jelentette meg, egyéb regényeit és regényes történeteit a Brassói Lapok könyvosztálya adta ki Népszerű Regények c. sorozatában: Bakunin professzor könyve (1923); A mantovai jóslat (1924); Negyvenegy és tizenkilenc (1924); A basa topánkái (1925); Napkeleti kaleidoszkóp (1926); A bosszú örvényében (1927).
Tagság: KZST
Munkái
Kötetei
Román parasztok (Bp., 1908.); Kölcsönkapott fény (1911); Adieu Madame! (Brassó, 1925.); A toprini nász (I-II., Bp., 1916.); Egy asszonyi dokumentum (Debrecen, 1918.); A beszélő ereklye (Nv., 1921.); Bakunin professzor könyve (Bp., 1923.); A mantovai jóslat (Brassó, 1924.); Negyvenegy és tizenkilenc (1924.); Ami két miatyánk között van (I-II., Brassó, 1925.); A basa topánkái (1925.); Napkeleti kaleidoszkóp (Brassó, 1926.); Negyvenegy és tizenkilenc (Brassó, 1920-as évek); A bosszú örvényében (Bp., 1927.); Napkeleti virányokon (Bp., 1927.); A vörös kérdőjel (Bp., 1927.); Három fekete félhold (Bp., 1927.); Hadgyakorlat és szerelem (Bp., 1928.); A férfibecsület útján (Bp., 1930.); A pásztorbottól a vérpadig (Kispest, 1930-as évek); A sárosi jegenyék (Bp., 1932.); A talált gyűrű (cigány monológ. Bp., 1932.); Irodám ügyforgalma fellendül (egy ügyvéd monológja. Bp., 1932.); Arató tót voltam (tót monológ. Bp., 1932.); Egy barázda … egy csók (népies vígjáték. Bp., 1932.); A borsos pogácsa (parasztkomédia. Bp., 1932.); Szent Márton rózsafái (Bp., 1933.); Nász a vérviharban (Bp., 1935.); Bíró uram szeme (Bp., 1937.); A soknevű kalandor (Bp., 1937.); A kalandkereső (Bp., 1938.); Egy különleges könyvtár (Bp., 1939.); Gardedám (operett)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
A hadnagy, a kozák és egy hőmérő. Pesti Hírlap, 1905. január;
Fordítás
Zeidler Pál Gerhard: Erzsébet királyné mártiromsága (Bp., 1923.); A milliárdos gazember (Bp., 1924.); Pierre Demousson: A rejtelmek földjén (Bp., 1932.); E. Hintz Werner: Az éjféli látogató (Bp., 1933.); K. Bretschneider: Váratlan fordulat (Bp., 1934.); André Steeman: A láthatatlan ellenség (Bp., 1935.); H. Heuer: Árulás a vadonban (Bp., 1936.); Louis Vetter: Titokzatos merényletek (Bp., 1936.); Edmond Romazières: A Marubalok vére (Bp., 1938.); Edmond Romazières: A fekete skorpió (Bp., 1938.) Hugo Kritz: Georgia titka, (Bp., 1939.)
Szerkesztés
Irodalom
Csermely Gyula: Mélyen a föld alatt. A Pesti Hirlap Naptára, Emlékkönyve, Kincsesháza, A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1932/42.