Csiky János (Gyergyócsomafalva, 1892. aug. 5. – 1979. szept. 7., Gyergyószentmiklós) – orvosi szakíró. 1913-ban végezte a gimnáziumot Csíkszeredában; egyetemi tanulmányait a frontszolgálat négy évre megszakította, s így orvosi diplomáját Kolozsvárt csak 1922-ben szerezte meg. Mint gyergyószentmiklósi orvos a két világháború között a népegészségügy, a fertőző betegségek, a nemi nevelés, az anyavédelem kérdéseiről írt; megjelent két munkája A falu egészségvédelme (Mv. 1936) és Az anya egészsége és a gyermekáldás (Mv. 1939). Érdemei vannak a Gyilkos-tó balneoklimatikus ismertetése terén. Ilyen irányú cikkeit a Gyergyói Újság, a budapesti Magyar Népegészségügyi Szemle, a nagyváradi Magyar Lapok, a kolozsvári Erdélyi Iskola és Az Apostol, a sepsiszentgyörgyi Székely Nép hasábjain jelentette meg. A Hitel 1939/4-es számában közölte Adatok a gyergyói nép táplálkozásához c. gazdagon dokumentált szociográfiai értekezését (önálló füzetben is, Kv. 1939). 1957-ben megszervezte s 1977-ig vezette a gyergyószentmiklósi kórházotthont öreg és idült betegek számára; erről s a helybeli kórház történetéről, valamint a Gyergyóban tevékenykedett Fejér Dávid orvos munkásságáról az Orvosi Szemle hasábjain jelentek meg tanulmányai.
Csiky János (Gyergyócsomafalva, 1892. aug. 5. – 1979. szept. 7., Gyergyószentmiklós) – orvosi szakíró. 1913-ban végezte a gimnáziumot Csíkszeredában; egyetemi tanulmányait a frontszolgálat négy évre megszakította, s így orvosi diplomáját Kolozsvárt csak 1922-ben szerezte meg. 1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-től a szegényházból Kórházotthonná lett intézet igazgató-főorvosa.
Mint gyergyószentmiklósi orvos a két világháború között a népegészségügy, a fertőző betegségek, a nemi nevelés, az anyavédelem kérdéseiről írt; megjelent két munkája A falu egészségvédelme (Mv. 1936) és Az anya egészsége és a gyermekáldás (Mv. 1939). Érdemei vannak a Gyilkos-tó balneoklimatikus ismertetése terén. Ilyen irányú cikkeit a Gyergyói Újság, a budapesti Magyar Népegészségügyi Szemle, a nagyváradi Magyar Lapok, a kolozsvári Erdélyi Iskola és Az Apostol, a sepsiszentgyörgyi Székely Nép hasábjain jelentette meg. A Hitel 1939/4-es számában közölte Adatok a gyergyói nép táplálkozásához c. gazdagon dokumentált szociográfiai értekezését (önálló füzetben is, Kv. 1939). 1957-ben megszervezte s 1977-ig vezette a gyergyószentmiklósi kórházotthont öreg és idült betegek számára; erről s a helybeli kórház történetéről, valamint a Gyergyóban tevékenykedett Fejér Dávid orvos munkásságáról az Orvosi Szemle hasábjain jelentek meg tanulmányai.
Munkái
Kötetei
A falu egészségvédelme (Mv., 1936); Az anya egészsége és a gyermekáldás (Mv., 1939); Adatok a gyergyói nép táplálkozásához (Kv., 1939.); A gyergyószentmiklósi m. kir. állami kórház (Bp., 1943.)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
A méhüreg vaporisatiojáról: előadás a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1903. május 23-diki ülésén. Közlemény a Kir. Magy. Tud.-egyetem II. Női Klinikájáról (klny. Bp., 1903.); Néhány szó az egészségügyi sorozásról I.–II., Magyar Népegészségügyi Szemle, 1934/9., 12.; A kezelőorvos háta mögött ne hívjunk más orvost a beteghez! Magyar Népegészségügyi Szemle, 1935/1.; Egészségvédelem a falusi iskolában. Erdélyi Iskola, 1936/37. 1-2. sz.; A falu egészségvédelme. Magyar Népegészségügyi Szemle, 1936/9.; Gyakorlati egészségtant a falusi iskolába. Magyar Népegészségügyi Szemle, 1937/1.; Az anya egészsége és a gyermekáldás. Magyar Népegészségügyi Szemle, 1939/12.; Adatok a gyergyói nép táplálkozásához. Hitel, 1939/4.; Vigyázzatok az iskolás gyerekekre! Magyar Népegészségügyi Szemle, 1940/3.; Közegészségpolitikánk és a székely kongresszus. Székely Nép, 1943/251., 255., 259., 264., 269., 272., 280., 289., 294.; Közegészségpolitikánk és a székely nagygyűlés. Székely Nép, 1944/3., 7., 17.;
Irodalom
Városunk kiemelkedő személyiségei. Gyergyószentmiklós, 2009. jan. 23. (utolsó megtekintés 2022. 06. 23. https://web.archive.org/web/20100820012049/http://www.gheorgheni.ro/hu/varosunk-kiemelkedo-szemelyisegei.html)