Cziffra Géza (Arad, 1900. dec. 19.) – író, filmrendező. Az I. világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971).
Nálunk kiadott kötetei: Ketten vagyunk csak (versek, Arad 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad 1920); Fehér falu (regény, Arad 1922). 1921-ben Ausztriába költözött, ahol kezdetben mint újságíró dolgozott, majd rendezőasszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Ausztriában és Németországban. (Törölve a következő szövegrész:) 1926-ban jelent meg Bécsben Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötete. A 30-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álom; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941). A II. világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, majd a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, ahol könnyű, szórakoztató vígjátékokat, látványos revüfilmeket ír és rendez. 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.
Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2. Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35. Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1973/5. Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13.
Cziffra Géza (Arad, 1900. dec. 19. – 1989. ápr. 28., Dießen am Ammersee, Németország) – író, költő, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Jezsuita iskolában járt, majd az I. világháború idején az aradi hadapródiskolában végzett, később a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971).
A húszas évek elején Budapestre költözött, újságíróként dolgozott, illetve Deésy Alfréd rendező mellett feliratíró, asszisztens. Baráti körében József Attilát is számon tartják. 1923-ban Bécsben élt, kezdetben itt is újságíróként dolgozott emigráns lapoknál (Jövő, Bécsi Magyar Újság, Diogenes), majd neves német filmrendezők mellett – Richard Eichberg, Jacques Feyder Friedrich Zelnick, E. A. Dupont és Wilhelm Dieterle – lesz rendezőasszisztens, forgatókönyvíró. Később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Ausztriában és Németországban, kabarét nyit a Kurfürstendammon, amelyben Szőke Szakáll is fellép.
Egy időre visszatért Magyarországra, a Hunniában dolgozott: elsősorban német verzióban is gyártott produkciókban vett részt (Egy éj Velencében, Bál a Savoyban). Kertész Mihály, Korda Sándor második segédrendezője volt. Az általa rendezett bemutatkozó bábfilmje 1924-ben jelent meg Gulliver és társai címen. 1933–36-ban Magyarországon rendező-forgatókönyvíró. Irodalmi tárgyú filmje a korábbi Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álom; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941).
1936-ban végleg Németországba költözött. Carl Lamac rendezőasszisztense és forgatókönyvírója lett, színműveket írt. 1941-ben a Wien Filmhez szerződött. Erre az időszakra jellemzők a könnyed, szórakoztatóipari rendezései és forgatókönyvei (A fehér álom). 1945-ben elindította saját vállalkozásként a Cziffra-Film GmbH-t Bécsben, Ausztria első háború után alapított filmgyárát; ezt követi 1952-ben Hamburgban az Arion-Film GmbH, Otto Meissnerrel közösen, mindkettő sikeres. Az ’50-es és ’60-as években számos filmet forgatott Peter Alexanderrel (Bobby gróf kalandjai, Bobby gróf édes élete). Krimiket (Bűnügyi-tangó), erotikus filmeket (Go-Go Girl a Nagyításból, 1968) is készít. Élete utolsó évtizedeiben újra visszatért az íráshoz, rengeteg német nyelvű könyve jelent meg. Emlékiratát 1985-ben jelentette meg Münchenben Mámoros báli éj volt (Es war eine rauschende Ballnacht) címmel, mely magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.
Díjak: Szövetségi Filmdíj (1985); Német Filmdíj Arany filmtekercse (1985)
Tagság:
Munkái
Kötetei
Ketten vagyunk csak (versek, Arad, 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad, 1920); Fehér falu (regény, Arad, 1922); Chorus Eroticus (versek, Arad, 1923); Kárhozott asszonyok (Bécs, 1924); Mámoros báli éj volt (Es war eine rauschende Ballnacht. München, 1985)
Filmek
Gulliver utazásai (1924)
Egy éj Velencében (1933)
Helyet az öregeknek (1934 – forgatókönyv)
Ez a villa eladó (1935)
Szent Péter esernyője (1935)
Lány rossz memóriával (1956)
Nem könnyű egy ilyen milliomos (1958)
Vegyél egy tarka léggömböt! (1960)
Das Land ohne Frauen (1929 – rendezőasszisztens); Night Birds (1930 – rendezőasszisztens); Drei Tage Mittelarrest (1930 – forgatókönyv); Der Greifer (1931 – rendezőasszisztens); Tara um Liebe; Let’s Love and Laugh; Die Bräutigamswitw; Der Drafgänger (1933 – rendezőasszisztens); Das häßliche Mädchen (1934 – forgatókönyv); Ball im Savoy (1936 – forgatókönyv); Wo die Lerche singt (1937 -rendezőasszisztens); Pat und Patachon im Paradies (1937 – forgatókönyv); Die Landstreicher (1938 – forgatókönyv); Peter spielt mit dem Feuer. Der vertauschte Ehemann; Frühlingsluft (1939 – forgatókönyv); Es war eine rauschende Ballnacht (1939 – forgatókönyv); Der grüne Kaiser; Weißer Flieder; Der Weg zu Isabel (1941 – forgatókönyv); Tanz mit dem Kaiser; Oh, diese Männer; Heimaterde; Alles aus Liebe (1942/1943 – forgatóköny); Großstadtmelodie; Frauen sind keine Engel; Fahrt ins Abenteuer; Die heimliche Gräfin (1943/1944 – forgatókönyv, rendezés); Hundstage; Der weiße Traum; Das Hochzeitshotel (1944/1945 – forgatókönyv, rendezés); Liebe nach Noten; Leuchtende Schatten (1946 – forgatókönyv, rendezés); Glaube an mich (1947 – forgatókönyv, rendezés); Das unsterbliche Antlitz; 5 Städte – 5 Mädchen (1948 – forgatókönyv, rendezés); Lambert fühlt sich bedroht; Königin der Landstraße; Der himmlische Walzer (1949 – forgatókönyv, rendezés); Höllische Liebe; Gefährliche Gäste (1950 – forgatókönyv, rendezés); Gabriela; Die Dritte von rechts; Der Mann, der sich selber sucht (1951– forgatókönyv, rendezés); Die verschleierte Maja; Der bunte Traum (1952 – forgatókönyv, rendezés); Tanzende Sterne (1953 – forgatókönyv, rendezés); Das singende Hotel; Blume von Hawaii (1954 – forgatókönyv, rendezés); Tanz in der Sonne; Geld aus der Luft (1955 – forgatókönyv, rendezés); Der falsche Adam; Banditen der Autobahn (1956 – forgatókönyv, rendezés); Mädchen mit schwachem Gedächtnis; Musikparade; Die gestohlene Hose; Der schräge Otto (1957 – forgatókönyv, rendezés); Tante Wanda aus Uganda; Die Beine von Dolores; Der müde Theodor; Das haut hin (1958 – forgatókönyv, rendezés); Wehe, wenn sie losgelassen; So ein Millionär hat’s schwer; Schlag auf Schlag; Nachtschwester Ingeborg (1959 – forgatókönyv, rendezés); Salem aleikum; Peter schießt den Vogel ab; Ich bin kein Casanova; Bobby Dodd greift ein; Als geheilt entlassen (1960 – forgatókönyv, rendezés); Kriminaltango; Kauf Dir einen bunten Luftballon; Gauner in Uniform (1961 – forgatókönyv, rendezés); Junge Leute brauchen Liebe; Ein Stern fällt vom Himmel; Die Fledermaus; Die Abenteuer des Grafen Bobby (1962 – forgatókönyv, rendezés); Nachts ging das Telefon; Der Vogelhändler; Das süße Leben des Grafen Bobby (1963 – forgatókönyv, rendezés); Schwejks Flegeljahre; Scala heute; Frauen sind keine Engel; Charley’s Tante (1964 – forgatókönyv, rendezés); Lana – Königin der Amazonen (1965 – forgatókönyv, rendezés); An der Donau, wenn der Wein blüht (1967/1968); Das Paradies der flotten Sünder (1969 – forgatókönyv, rendezés); Ich betone – oben ohne; Josefine, das liebestolle Kätzchen (1973/1974 – forgatókönyv); Dschungelmädchen für zwei Halunken; Der gestohlene Himmel (1975 – forgatókönyv); Zwei Teufelskerle auf dem Weg ins Kloster (1985 – forgatókönyv); Tabus von Vorgestern
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Pán halála. Az új mese (Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológia, 1971)
Vers egy ismeretlen lány szeméhez. Erdélyi Szemle, 1920/2.; Egy Goethe vers. Erdélyi Szemle, 1920/37.; A műhelyből: Halott verseim felett. Napkelet, 1920/6.; Ady igaza. Figyelő, 1922/24.; Görög szonett. Napkelet, 1922/1.;
Idegen nyelven
Tanja und ihre vierzig Männer (Bécs, 1957); Frauen sind keine Engel (Hamburg 1966); Der Tod schiesst die Tore (Hamburg, 1974); Kauf dir einen bunten Luftballon : Errinerungen an Götter und Halbgötter (München–Berlin, 1975); Das Beste aus meiner Witze- und Anekdotensammlung vom Film (München, 1977); Hanussen, Hellseher des Teufels: die Wahrheit über den Reichstagsbrand (München, Berlin, 1978); Kauf dir einen bunten Luftballon : Erinnerungen an Götter und Halbgötter (München, Berlin, 1978); Immer waren es die Frauen : eine beschwingte Chronik des ersten Viertels unseres Jahrhunderts (München, Berlin, 1978); Tango: Roman einer Berliner Familie (München, Berlin, 1980); Der Kuh im Kaffeehaus: die Goldenen Zwanziger in Anekdoten (München 1981); Der heilige Trinker (Bergisch Gladbach, 1983); Es war eine rauschende Ballnacht: eine Sittengeschichte des deutschen Films (München, 1985); Im Wartesaal des Ruhms (Bergisch Gladbach, 1985); Dr. Martin Ottler, Mitläufer (Hamburg, 1988); Ungelogen: Erinnerungen an mein Jahrhundert (München, Berlin, 1988)
Fordítás
Idegen költők (Hugo von Hofmannsthal „Kleine Lieder ciklusából”) Erdélyi Szemle, 1920/34.; Rainer-Mária Rilke verseiből: Zongáránál. A kedves halála. Napkelet, 1921/4.; Dal (Hugo von Hofmannsthal) Erdélyi Szemle, 1921/8-9.;
Szerkesztés
Irodalom
Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2. – Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35. – Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1973/5. – Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13. – Cziffra Géza. Magyar életrajzi lexikon (Bp., 1967.) – Géza von Cziffra (1900-1989). 120 éves a magyar film. – Géza von Cziffra. Filmportal.de (archív) – Cziffra Géza filmek. Interaktív filmkatalógus –