helyesírás a betűk és írásjelek használatára, a szavak írásmódjára vonatkozó elvek, szabályok összessége s ezek alkalmazása. Ápolása elmaradhatatlan tartozéka a *nyelvművelés törekvéseinek.
A romániai magyar ~ az MTA helyesírását követi, mint ahogy a Magyarországon élő román lakosság az RSZK Akadémiája helyesírási útmutatójához igazodik. A magyar ~ ügye állandóan napirenden van a romániai sajtótermékekben. Ápolásának fontos eseménye volt az Anyanyelvünk c. kézikönyv (Brassó 1934) megjelenése. A ~ tudatosításához jelentékenyen járult hozzá a Kolozsvárt megjelenő *Erdélyi Iskola oktatásügyi és népnevelői folyóirat (193344); a ~ nyelvi kultúránkban betöltött fontosságát hangsúlyozta s helyesírási szótárt közölt folytatásokban. "Hogyan tanítsunk?" c. rovatában *Szőcs Mihály adott módszertani utasításokat.
A sajtótermékek számának növekedése, a szakfolyóiratok megjelenése és nem utolsósorban a magyar nyelv egyetemi és akadémiai szinten való oktatása és kutatása 1944 után elmélyítette a helyesírással való törődést. Folyóirataink lapjain állandóan találunk helyesírási kérdéseket tárgyaló cikkeket, s nemcsak hivatásos nyelvészek, szaktanárok, de közíróink is bekapcsolódnak a ~ ébrentartásába. A kérdés elméletéről olvashatunk írásokat a *Korunk (Beke György: A magyar helyesírás vitájához. 1968/3) és a NyIrK (Teiszler Pál: A magyar helyesírás fonematikusságáról. 1968/2) hasábjain, míg a *Tanügyi Újság főleg a helyesírással kapcsolatos módszertani cikkeket közöl többek közt Szabó T. Attila és *Péntek János tollából. Számos helyesírási cikk jelent meg az *Utunkban, leggyakrabban *Nagy Kálmán aláírásával. A ~ és öntudat, a nyelv és műveltség vonatkozásairól értekezik itt *Faragó József és Láng Gusztáv, az Új Életben Bartha János, a *Dolgozó Nő lapjain Cs. Gyímesi Éva, B. Gergely Piroska.
Napilapjaink közül a kolozsvári Igazságban *Murádin László és Nagy Jenő, az Előrében Gálffy Mózes, Kirsch Lajos, Kósa Ferenc, *Murádin László, Oláh Ferenc, *Péntek János foglalkozott a ~ kérdéseivel; a marosvásárhelyi Vörös Zászlóban Balogh Jenő, Bartha János, Vöő István, a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükörben Galbács Pál, a csíkszeredai Hargitában Komoróczy György, *Zsemlyei János közölt a helyesírásra vonatkozó cikkeket.
Szakmai kiadványok: Márton Gyula: Írjunk, beszéljünk helyesen (1952); Kuszálik PiroskaPéterfy Emília: Gyakorlati útmutató a nyelvtan és helyesírás tanítására az IIV. osztályban (1969); Szabó T. AttilaGálffy MózesKelemen BélaMárton Gyula: Helyesírási tájékoztató (1969); Debreczy SándorSzabó Hajnal: A helyesírás tanítása (1973); Szabó T. AttilaBalogh DezsőGálffy MózesKelemen Béla: Magyar helyesírási szótár (1978).
(K. B.)
Szabó T. Attila: A helyesírás tanításához. *Tanügyi Újság 1967/44; újraközölve Anyanyelvünk életéből. 1970. 5560. Hagyomány, kiejtés, szóelemzés, egyszerűsítés és jó hangzás. Beke György beszélgetése a Magyar Helyesírási Szótár négy szerkesztőjével. *A Hét 1979/25. Balogh Dezső: Meg kell-e reformálni a magyar helyesírást? *Utunk 1980/7.