ismeretterjesztő irodalom a tudományos irodalom sajátos területe. Célja valamely szaktudomány eredményei állása, fejlődése, újabb felfedezései vagy elméletei iránt érdeklődő széles vagy szélesebb körű olvasóközönség tájékoztatása. A tudományos szakirodalomtól alapvetően az különbözteti meg, hogy a nem szakmabeli olvasó tudományos-műszaki tájékozódási szintjén annak igényét elégíti ki. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ~ szerzője tárgyköre fogalomrendszerét csak a kiszemelt olvasóréteg elvárható általános műveltségi szintjéig tekinti ismertnek; ezért egy rendszerint oldottabb, közérthetőbb előadásmód segítségével abba úgy vezeti be az olvasót, hogy az a szakterület alapfogalmainak, módszerének és szemléletének lényegét felfogja, a tudományos-műszaki eredmények és vívmányok általános, a társadalomra és az emberre gyakorolt hatását felismerje, azokkal kapcsolatban állást foglaljon s ezáltal világnézetét alakítsa. Ezért az ~ sikeresebb alkotásait különösen ha azok megmódolásuk, nyelvi és stíluserényeik, gondolati-szerkezeti megoldásaik szempontjából az esszé vagy az elbeszélő próza követelményeihez, esetleg a szórakoztató, mulattató irodalom követelményeihez közelítenek objektív ismeretközlő célkitűzésüket is figyelembe véve teljes értékű irodalmi alkotásnak tekinthetjük.
Az ~ tárgya a természet- és a társadalomtudományok bármely szakterülete lehet, sőt a különböző szakterületek szemléletének, vívmányainak olyan társítása is, amelyet az ~i mű eszmei mondanivalójának kifejtéséhez a szerző alkalmasnak talál, feltéve, ha eljárása nem mond ellent a tudományosság követelményének, mert nem téveszthető szem elől, hogy sajátosságai ellenére az ~ lényegében a *tudományos irodalom tartozéka.
Az ~ szintjét a szerző által kiszemelt olvasóréteg általános iskolázottsága, felkészültsége vagy tudományos műveltsége, esetleg életkora határozza meg. Az ~ ugyanis lehet gyermek- vagy *ifjúsági olvasmány is. Mint ilyen nemcsak szintjében alkalmazkodik az olvasónak a közoktatás követelményei alapján felbecsülendő ismereti szintjéhez, hanem a megírás módjában is a kiszemelt korcsoport olvasói igényét törekszik kielégíteni; tartalmát, tárgyválasztását nem köti a tanterv, és megmódolásában a szak- és szakmai irodalomtól az különbözteti meg, hogy célja egy széles *ifjúsági olvasótábor tájékoztatása, gondolatainak felébresztése, állásfoglalásra késztetése és esetenként akár gyönyörködtetése vagy szórakoztatása is.
Viszont a korszerű tudományos eredményekre, adatokra támaszkodó, azokat tárgyaló ~ mint sajátos információs lehetőség és eszköz is jelentős társadalmi szerepet tölt be, amenynyiben különösen mint folyóiratirodalom a legkülönbözőbb szakterületeken tevékenykedő tudományos és műszaki dolgozók általános tájékoztatását szolgálja *korunkban, amikor a legjelentősebb tudományos és műszaki gondolatok és ötletek néha nagyon is távol álló határtudományi területeken pattannak ki. Ezért az ~at joggal nevezik "tudományos információs irodalom"-nak is, bár ez a megnevezés egyoldalúan az ~ szakjellegét hangsúlyozza. (Korszerűtlen a "tudománynépszerűsítő irodalom" megnevezés, mert egy olyan nálunk már lényegében lezárult történelmi időszakra utal, amikor egy viszonylag alacsony ismereti szintű és elmaradott világnézetű, gyakran babonás népesség előtt a tudományos szemlélet elismertetéséért kellett megküzdeni.) Már a "tudományterjesztő irodalom" az ~mal szinonim kifejezés.
Sajátos nemzetiségi körülményeink között, amikor tudományos dolgozóink és különböző felkészültségű szakembereink és szakmunkásaink általában nem az anyanyelvükön sajátítják el és művelik szakterületüket, az ~nak jelentős nyelvművelő, szak- és szakmai anyanyelv-fenntartó szerepe is van.
A romániai magyar ~ publikációs kereteit 1948-tól 1969-ig a Tudományos Könyvkiadó (1962-ig magyar szekcióval, majd magyar szerkesztővel és ennek megfelelő terjedelemmel), az *Ifjúsági Könyvkiadó, a Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó, a Jogi és Közgazdaságtudományi Könyvkiadó és az Orvostudományi Könyvkiadó biztosította. 1970-től, a könyvkiadók átszervezésétől kezdve a Kriterion, a *Dacia, a Tudományos és Enciklopédiai, a Ceres, a Pedagógiai és Didaktikai, ill. gyermekek és az *ifjúság részére a Ion Creangă és az Albatros Könyvkiadó publikál eredeti (a Műszaki Könyvkiadó román eredetiből fordított) magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő könyveket. Alkalmilag egyik-másik Megyei *Művelődési Ház (leginkább a *Hargita és Kovászna megyei) szintén ad ki helyi vonatkozású ismeretterjesztő kötetet magyar nyelven. Magyar ismeretterjesztő folyóirat hiányában 1956 előtt a napilapok, a *Dolgozó Nő és a Román *Rádió magyar adása adtak helyet népszerűsítő hangvételű ismeretterjesztő írásoknak. 1957-től, a *Korunk új folyamának megindulásától ez a folyóirat biztosít keretet magasabb színvonalú ismeretterjesztésünk számára, 1970-től pedig *A Hét és negyedévenkénti melléklete, a *TETT járul hozzá jelentősen a romániai magyar ~ teljessé tételéhez.
A gyermekek és a tanulóifjúság részére 1957-es megjelenésétől kezdve a Napsugár, a 60-as évek elejétől a Pionír, később utódlapja, a *Jóbarát közöl kisebb ismeretterjesztő cikkeket. 1977-től a Román *Televízió magyar nyelvű heti adásában rendszeresen helyet biztosít ismeretterjesztő adásoknak.
Közművelődési életünkben fokozódó szerepet töltenek be az ismeretterjesztő tudományos könyvsorozatok. A Kriterion gondozásában megjelenő *Korunk Könyvek hazai és külföldi neves szakemberek tollából átfogó módon tájékoztatnak napjaink alapvető tudományos kérdéseiről, míg a *Dacia *Antenna sorozatában legnagyobbrészt elsőkönyves szerzők vetik fel és mutatják be sokoldalúan a reáltudományok egy-egy kérdését. Népszerűsítő igénynek tesznek eleget a *Kriterion Kézikönyvek, s műfajilag kifejezetten az *ifjúság tájékoztatását szolgálja 1970-ig a *Győz a tudomány c. sorozat, valamint a gyermekek számára szerkesztett A kis ezermester, mely eredetileg az *Ifjúsági Könyvkiadó sorozata volt, s 1970 óta a Ion Creangă Könyvkiadónál jelenik meg.
(D. T.)
Hamar Márton: Miért fontos a tudományos ismeretterjesztés? *Korunk 1970/51 Körkérdés a közművelődésről. Ifj. Szabó T. Attila válasza. *Művelődés 1970/6. Lőrincz Kálmán: Tanácskozás az ismeretterjesztésről. *Művelődés 1972/4. Dankanits Ádám: Ismeretterjesztő közírásunk forrásvidékén. *Korunk Évkönyv 1974. 12937. A tudományos könyv munkaeszköz. Kerekasztal-beszélgetés. *Korunk 1976/12. Dávid Gyula: Természettudományos és ismeretterjesztő könyvkiadásunk. 19781980. *Korunk 1981/9.