Izsák Sámuel (Marosvásárhely, 1915. dec. 20.) orvos- és gyógyszerészet-történész. Középiskoláit a temesvári Zsidó Líceumban végezte, orvosi tanulmányait Bolognában kezdte, Kolozsvárt folytatta, de a faji törvények miatt félbeszakítva, oklevelét csak 1948-ban nyerte el. A kolozsvári *OGYI orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékén kezdi egyetemi pályáját, az orvostudományok doktora (1967), egyetemi tanár (1977) nyugalomba vonulásáig (1981).
A Román Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Társulat (1956), az Academia Internationale d’Histoire de la Médicine (1966) rendes tagja, az Academia Italiana di Storia delle Farmacia (1970) és a Magyar Orvostörténelmi Társulat (1978) tiszteletbeli tagja. Részt vett a dubrovniki (1959), pécsi (1962), sienai (1963), heidelbergi (1970), bukaresti (1970), prágai (1971), londoni (1972), párizsi (1973), budapesti (1974) és barcelonai (1980) nemzetközi szakmai kongresszuson.
Kutatási területei: a felvilágosodás kori orvostudomány Erdélyben, Moldvában, Havasalföldön és a Bánságban, hazai járványtörténet (pestis, kolera), kolozsvári orvosi könyvkiadás, oktatás és kórházügy, orvosi ismeretek a középkori Európában, a Servetus felfedezte kisvérkör és a felfedezés erdélyi vonatkozásai, egyetemes és hazai gyógyszerészet-történet, románmagyar orvosi kapcsolatok. Tanulmányaiban több kiemelkedő orvos munkásságának ismeretéhez hozott új adatokat (Ioan Molnar-Piuariu, Michael Neustädter, Vasile Popp, C. Caracas, Ferenczi József, Oroszhegyi (Szabó) Józsa, Nicolae Kretzulescu, Fialla Lajos, Grósz Frigyes, Maria Cutzariade-Crăţunescu, Marta Buteanu, Victor Babeş, Valeriu L. Bologa, Váradi Sámuel, Alexandru Vitzu).
Szakközleményeit hazai (Farmacia, Clujul Medical, Revista MedicalăOrvosi Szemle, Revista Medico-Chirurgicală, Acta Musei Napocensis) és külföldi szakfolyóiratokban, így a budapesti Orvosi Hetilap és Orvostörténeti Közlemények, a párizsi Revue d’Histoire de la Médicine Hebraique és Revue d’Histoire de la Pharmacie, valamint a londoni The Pharmaceutical Journal hasábjain, népszerűsítő és egyéb témájú cikkeit az *Utunk, Dolgozó Nő, *A Hét, *Igazság, Új Út, Universul (1949), Lupta Ardealului hasábjain jelentette meg; orvostörténeti tárgyú beszélgetéseit (1960, 198082) a kolozsvári *rádió magyar adása közvetítette. Mint múzeumszervező, nevéhez fűződik a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése (1950), a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása (1954).
Önálló munkái: Aspecte din trecutul medicinii româneşti (1954); Din trecutul legăturilor medicale româno-maghiare (1956), magyarul: A románmagyar orvosi kapcsolatok múltjából. Ford. Dr. Derzsi László. 1957); Iuliu Baraş un mare popularizator al ştiinţelor naturii (1956); Ştefan Stîncă. Viaţa şi opera lui medicală (1956); Nicolae Kretzulescu iniţiatorul învăţămîntului medical românesc (1957); Studii şi cercetări de istoria medicinii şi farmaciei din R. P. R. (az Oktatásügyi Minisztérium II. díjával kitüntetett munka, 1962); Farmacia de-a lungul secolelor (1979). Társszerzője a Contribuţii la istoria medicinii în R. P. R. (1955) című munkának, amelyért a szerzőket Állami Díjjal tüntették ki, az Adalékok a R. N. K. orvostudományának történetéhez c. kötetnek (1955, V. L. Bologával), a Fapte şi oameni din trecutul medicinei în patria noastră c. munkának (1962, V. L. Bologával), az Istoria medicinii c. egységes tankönyvnek (1963, többekkel) és a Studii de istoria medicinii c. kőnyomatos kiadványnak (Kv. 1968, V. L. Bologával).
Munkatársa több román nyelvű orvostörténeti összefoglaló munkának (Din istoria medicinii universale. 1970); Istoria medicinii româneşti. 1972; Dicţionar cronologic de medicină şi farmacie. 1975; Medicina. Seria Din istoria ştiinţelor în România. 1980; szerkesztője a kolozsvári *OGYI kiadásában megjelent In memoriam Valeriu Lucian Bologa (Kv. 1981) című kőnyomatos kötetnek.
Matoušek, Miloslav: Z minulost’i rumunské mediciny. Casopis lékarú ceskych 1955/25. Spielmann József: Az orvostudomány-történeti kutatások fellendülése a Román Népköztársaságban. *Utunk 1955/19; uő: Legăturitradiţii. Contemporanul 1957/30; uő: Könyv a gyógyszerészet múltjáról. *Korunk 1979/10. Schwann, Stanislaw: Westepem i przypisem zaopatrzyl Ştefan Stîncă Biuletin Glównej Biblioteki Lekarskiej (Warszawa) 1957/5. Şt. G. Ciulei: Studii şi cercetări de istoria medicinii şi farmaciei în R. P. R. Revista medico-chirurgicală 1963/3. G. Brătescu: O valoroasă contribuţie istoriografică. Contemporanul 1979/23. Crişan Mircioiu: Farmacia de-a lungul secolelor. Tribuna 1979/28. Matekovics György: A gyógyító szótól az életmentő késig. *Szabad Szó 1979. máj. 17. Elena CiureaH. Popescu: Farmacia de-a lungul secolelor. Clujul Medical 1979/3. Beke György: Az orvoslás közös művelődési hagyományai. Beszélgetés dr. I. S. egyetemi tanárral. *A Hét 1981/19. Pierre Julien: Une histoire roumaine de la pharmacie. Revue d’Histoire de la Pharmacie (Paris) 1981/248. Murádin Jenő: Janus-arcú orvostudomány. *Igazság 1982. márc. 12.
A Román Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Társulat (1956), az Academia Internationale d'Histoire de la Médicine (1966) rendes tagja, az Academia Italiana di Storia delle Farmacia (1970) és a Magyar Orvostörténelmi Társulat (1978) tiszteletbeli tagja. Részt vett a dubrovniki (1959), pécsi (1962), sienai (1963), heidelbergi (1970), bukaresti (1970), prágai (1971), londoni (1972), párizsi (1973), budapesti (1974) és barcelonai (1980) nemzetközi szakmai kongresszuson.
Kutatási területei: a felvilágosodás kori orvostudomány Erdélyben, Moldvában, Havasalföldön és a Bánságban, hazai járványtörténet (pestis, kolera), kolozsvári orvosi könyvkiadás, oktatás és kórházügy, orvosi ismeretek a középkori Európában, a Servetus felfedezte kisvérkör és a felfedezés erdélyi vonatkozásai, egyetemes és hazai gyógyszerészet-történet, román−magyar orvosi kapcsolatok. Tanulmányaiban több kiemelkedő orvos munkásságának ismeretéhez hozott új adatokat (Ioan Molnar-Piuariu, Michael Neustädter, Vasile Popp, C. Caracas, Ferenczi József, Oroszhegyi (Szabó) Józsa, Nicolae Kretzulescu, Fialla Lajos, Grósz Frigyes, Maria Cutzariade-Crăţunescu, Marta Buteanu, Victor Babeş, Valeriu L. Bologa, Váradi Sámuel, Alexandru Vitzu).
Szakközleményeit hazai (Farmacia, Clujul Medical, Revista MedicalăOrvosi Szemle, Revista Medico-Chirurgicală, Acta Musei Napocensis) és külföldi szakfolyóiratokban, így a budapesti Orvosi Hetilap és Orvostörténeti Közlemények, a párizsi Revue d'Histoire de la Médicine Hebraique és Revue d'Histoire de la Pharmacie, valamint a londoni The Pharmaceutical Journal hasábjain, népszerűsítő és egyéb témájú cikkeit az *Utunk, Dolgozó Nő, *A Hét, *Igazság, Új Út, Universul (1949), Lupta Ardealului hasábjain jelentette meg; orvostörténeti tárgyú beszélgetéseit (1960, 1980−82) a kolozsvári rádió magyar adása közvetítette. Mint múzeumszervező, nevéhez fűződik a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése (1950), a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása (1954).
Munkái: Aspecte din trecutul medicinii româneşti (1954); La Collection-musée d'Histoire de la Pharmacie de Cluj (Madrid, 1956); Din trecutul legăturilor medicale româno-maghiare (1956) ( magyarul: A románmagyar orvosi kapcsolatok múltjából. Ford. Dr. Derzsi László. 1957); Iuliu Baraş un mare popularizator al ştiinţelor naturii (1956); Ştefan Stîncă. Viaţa şi opera lui medicală (1956); Nicolae Kretzulescu iniţiatorul învăţămîntului medical românesc (1957); Studii şi cercetări de istoria medicinii şi farmaciei din R. P. R. (az Oktatásügyi Minisztérium II. díjával kitüntetett munka, 1962); Farmacia de-a lungul secolelor (1979).
Társszerzője a Contribuţii la istoria medicinii în R. P. R. (1955) című munkának, amelyért a szerzőket Állami Díjjal tüntették ki, az Adalékok a R. N. K. orvostudományának történetéhez c. kötetnek (Buk. 1955, V. L. Bologával), a Fapte şi oameni din trecutul medicinei în patria noastră c. munkának (1962, V. L. Bologával), az Istoria medicinii c. egységes tankönyvnek (1963, többekkel) és a Studii de istoria medicinii c. kőnyomatos kiadványnak (Kv. 1968, V. L. Bologával). Valeriu Lucian Bologa: evocare monografică (Sandu Bologával, Kv. 1995); Farmacia de-a lungul secolelor (Buk. 1979.); A múlt ösvényein: orvosművelődési írások (Kv. 1999).
Gyűjteményes kötetekben és folyóiratokban: Indreptarul românesc pentru paza împotriva holerei destinat personalului carantinelor din Transilvania i Planum Instituti Contumatialis 1831. In: Din istoria luptei antiepidemice în România; Adevărată figură a lui Ioan Molnár-Piuariu. In: Studii şi Cercetări ştiinţifice (Kv. 1950); Despre gîndirea ştiinţifică şi filozofică a doctorului Ştefan Stîncă. In: Cercetări Filozofice (Kv. 1955); Importana pentru medicina romînească a activităţii lui Mihail Zotta (1800-1864). In: Studii şi cercetări de medicină (Kv. 1956); Az orosz orvostudomány hozzájárulása a narkózis kérdésének megoldásához: A. M. Filomaficki és N. I. Pirogov szerepe. In: Orvosi Szemle (Kv. 1956.); Réalisation dans le domaine de la muséologie médico- et pharmaco-historique dans la République Populaire Roumaine. In: Communications présentées par la délégation roumaine au 8. Congrès de la Société Polonaise d'histoire de la médecine Vareovie, juin 1957 (1957); Despre primul studiu al lui Victor Babeş în domeniul bacteriologiei…: "Unele date noi asupra bacteriilor patogene (morbifere)". In: Studii şi Cercetări de Inframicrobiologie (Buk. 1958.); Prima femeie romîncă medic: Dr. Maria Cutzarida-Crătunescu (1857-1919). In: Clujul Medical (Kv. 1958); În legătură cu periodizarea istoriei filozofiei din România. In: Cercetări Filozofice (Kv. 1958); Leopold Auenbrugger – a kopogtatásos betegvizsgálat megteremtője. In: Orvosi Szemle (Mv. 1959.); Importana doctorului Constantin Carac (1773-1828) pentru istoria farmaciei din ţara noastră. In: Farmacia (Buk. 1960); Ecoul descoperirilor bacteriologice ale lui Robert Koch în presa medicală românească contemporană. In: Microbiologia, Parazitologia, Epidemiologia (Buk. 1960); Hippokrates ad versus Melissos: über die weltanschauliche Grundlage der hippokratischen Schrift "Peri physios anthrópu". In: 17. Congrès International d'Histoire de la Médecine (Athènes, 1960.); Szőts András: 1760-1812. In: Orvosi Szemle (Mv., 1961); A száz éves román farmakopea. In: Orvosi Szemle (Kv. 1962.); Date preliminare cu privire la istoricul spitalelor medievale din Cluj. In: Din istoria medicinii romîneşti şi universal (Buk. 1962); D. Scheiber S. H. magyar kórboncnok tevékenysége Romániában. In: Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei (Bp. 1963); Consideraţii istorice cu privire la şcoala de elevi farmaciti din Iaşi. In: Revista Medico-Chirurgicală (Iaşi, 1964); Contribuţii istorice la depistarea primelor cazuri de trichineloză în Romînia. In: Istoria medicinei (Buk. 1964.); Aus der Vergangenheit des ehemaligen jüdischen Krankenhauses in Oradea (früher Grosswardein) Rumänien. In: Historia hospitalium (Köln 1970); Antecedentele organizatorice ale înfiinţärii spatalului public din Cluj /1818/ şi dezvoltarea ulterioară a acestei instituţii. In: Acta Musei Napocensis (Kv. 1972); Die vermutliche Kenntnis des Herz-Lungenkreislaufes in Siebenbürgen (Transsylvanien) im XVI-ten Jahrhundert. In: Clio Medic. (Amszterdam,1984);
Szerkesztés: Stefan Stîncă: Mediul social ca factor patologic (bev. és jegyz. ell., Buk. 1956); Polemici hipocratice : discursuri şi prelegeri medicale : 1791-1973 ( szerk, vál. Gheorghe Bratescuval, Buk. 1999); Pataki Jenő: Az erdélyi orvoslás kultúrtörténetéből ( bev. tan. Izsák Sámuel; sajtó alá rend. Gazda István, Piliscsaba, 2004); Magyar utazók a Duna-tájon: Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai (a szövegeket közölte, bev. és jegyzetekkel ell. Losonczy Tóth Árpád, Izsák Sámuel; szerk. Miskolczy Ambrus és V. András János – Bp. 2006).
 |
 |