Kalotai Gábor (Budapest, 1905. ápr. 15. 1962. máj. 18. Budapest) újságíró, dramaturg, író. 1919-ben érettségizett, 1922-ben színészdiplomát szerzett Budapesten, majd Berlinben színházi rendezést tanult; rövid ideig az UFA-filmgyárban segédrendező. Beutazta Európa jelentősebb városait, részt vett egy északi-sarki expedícióban s egy nagyobb szabású afrikai utazáson. 1922-től hírlapíró, magyar, angol és amerikai sajtóvállalatok munkatársa. Novellákat, humoreszkeket, elbeszéléseket írt, regényeket szerzett vagy dramatizált. *Gaál Gábor szerint "ízig-vérig kulturált és urbánus lélek…"
1927-től a *Temesvári Hírlap, Aradi Közlöny, Brassói Lapok, *Nagyváradi Napló állandó munkatársa. Interjú formában olyan neves személyeket szólaltatott meg, mint: a *Temesvári Hírlapban Rabindranath Tagore, Pietro Mascagni, Marinetti (1926), Albert Einstein (1927), a *Nagyváradi Naplóban Bartók Béla (1936), az Aradi Közlönyben Illyés Gyula és Zilahy Lajos (1940).
Temesvárt Asszonyok, lányok c. rangos és tartalmas nőlapot indított (193031), melynek hasábjain Bónyi Adorján, Csathó Kálmán, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc novellái mellett Paul Géraldy, Richard Dehmel versei szerepelnek. Ugyancsak szerkesztésében jelent meg az *Új ember c. társadalmi-művészeti *szemle (193235). A II. világháború után Magyarországon telepedett le, ahol filmszínházakat vezetett és a Filmhíradó c. lapot szerkesztette.
Jelentősebb munkái: Kettő közül a harmadik (regény 51 folytatásban, *Temesvári Hírlap 1928. szept. 23. nov. 27.); Főszereplő: az író! (Tv. 1929); A nyolcadik nagyhatalom (regény folytatásokban, *Temesvári Hírlap 1932); Az író lázadása (Tv. 1934); Szövetségesek (dramatizálás Mikszáth nyomán, Bp. 1950); Győzni kell (színpadi jelenet Styanko szovjet író nyomán, Bp. 1950); Névnap (Csehov novelláinak dramatizálása, Bp. 1951).
Franyó Zoltán: Főszereplő: az író. *Temesvári Hírlap 1929. jún. 2. *Gaál Gábor: Erdélyi notesz. *Korunk 1929/12; újraközölve Válogatott írások. I. 1964. 33233.