Kassay Miklós (Bukarest, 1936. október 26.) prózaíró, újságíró. Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte (1954), a BabeşBolyai Egyetem jogi karán szerzett diplomát (1963). Közgazdász, a *Korunk szerkesztőségében dolgozik. Első írása az *Utunkban jelent meg (1959). *Riportjait, karcolatait, novelláit a Brassói Lapok, Hargita, Vörös Zászló, Vörös Lobogó, Előre, Szabad Szó, Ifjúmunkás, *Igazság közli. Egy ember az árokban c. kisregénye a Brassói Lapokban jelent meg folytatásokban (1969).
Tíz *riportot tartalmazó első kötetét Idegenbe *reggel érkezz címmel 1976-ban a Kriterion adta ki. Ezek a ritkaságszámba menő "lélektani *riportok" (Kormos Gyula) az egyéni sorsokat, a lélek mélységeit kutatják, hősei a falvak és városok legkülönbözőbb rétegeit képviselik. 1977-ben megjelent második kötete, a Mindig úton, hazafelé c. regény szintén a valóságirodalom jegyében fogant: egy téeszelnök életútjának belső monológszerű visszapergetése.
Gondozásában jelent meg *Antal Dániel Antal Márton indulása c. történelmi elbeszélése (1976) és *Kozán Imre Fekete ugar c. emlékirata (1978).
Írói álneve: Kass Miklós.
Kántor Lajos: Egy műfaj önkritikája. *Igazság 1977. ápr. 24. Kormos Gyula: Tíz *riport a "lélek mélységeiről". *Utunk 1977/23. Molnos Lajos: Egy séma következményei. *Utunk 1978/12.