Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Kerekes György (Lupény, 1933. január 25.) műfordító, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte (1951), majd a Bolyai Tudományegyetemen román nyelv- és irodalomtanári képesítést szerzett (1955). 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében dolgozott, 1970-től ugyancsak Kolozsvárt a *Dacia Könyvkiadó magyarnémet osztályának felelős szerkesztője, ill. főszerkesztője.

Első önálló munkája 1957-ben Eugen Barbu A labda kerek c. elbeszéléskötetének fordítása volt az Ifjúsági Könyvkiadónál. Önálló kötetekben és gyűjteményekben megjelent román klasszikus és kortárs prózafordításokon kívül gyakran közölt román irodalmi vonatkozású cikkeket, könyvkritikákat, főleg az *Utunk hasábjain, az *Igaz Szóba pedig több éven át havi román irodalmi szemlecikkeket is írt. Műfordítói munkásságát megbízható nyelvismeret, a befogadó nyelvben való érzékenység jellemzi. Az Ifjúsági Könyvkiadónál, ill. a Ion Creangă Kiadónál megjelent ifjúsági fordításkötetei (Eugen Barbu, Ioachim Botez, Petre Ispirescu, Aurel Mihale, Theodor Constantin, I. L. Caragiale, Hristu Cîndroveanu) mellett ugyancsak önálló kötetekben tolmácsolta Anton Bacalbaşa, George Călinescu, Şerban Cioculescu, Liviu Rebreanu, George Brăescu elbeszéléseit, regényeit, tanulmányait. Román népmese- és román klasszikus fordításai jelentek meg az Aranyhajú testvérek (1964), Az okos fiúcska (1967) és A román irodalom kis tükre (196467) c. kötetekben; Mihail Kogălniceanu A parasztság sorsának enyhítéséért (1975) c. kötetének nemcsak fordítója, hanem szerkesztője is.

Szerkesztésében jelentek meg a Tanulók Könyvtára sorozatban I. L. Caragiale novellái (1960) és színművei (1961), önállóan Tudor Vianu tanulmányai (1968), válogatásában, fordításában és utószavával Petre Ispirescu meséi (1961). Rövidített kiadásban az ő átdolgozásában jelentette meg a *Dacia Karl May népszerű indiánregényét, a Winnetout (1977).

Faragó József: Ispirescu magyarul. *Igaz Szó 1966/11. Beke György: Kolozsvári könyvkiadó. Beszélgetés K. Gy.-gyel. *Utunk 1973/1. Farkas Jenő: Hristu Cîndroveanu: Mesék déli tájakról. *Művelődés 1981/2.

Kerekes György (Lupény, 1933. január 25.) – műfordító, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte (1951), majd a Bolyai Tudományegyetemen román nyelv- és irodalomtanári képesítést szerzett (1955). 1969-ig az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében dolgozott, 1969-től ugyancsak Kolozsvárt a Dacia Könyvkiadó magyar–német osztályának felelős szerkesztője, ill. főszerkesztője 1995-ös nyugdíjba vonulásáig. Azóta a Korunk külső munkatársa és az Erdélyi Múzeum c. folyóirat szerkesztőségi titkára.

Első önálló munkája 1957-ben Eugen Barbu A labda kerek c. elbeszéléskötetének fordítása volt az Ifjúsági Könyvkiadónál. Önálló kötetekben és gyűjteményekben megjelent román klasszikus és kortárs prózafordításokon kívül gyakran közölt román irodalmi vonatkozású cikkeket, könyvkritikákat, főleg az Utunk hasábjain, az Igaz Szóba pedig több éven át havi román irodalmi szemlecikkeket is írt. Műfordítói munkásságát megbízható nyelvismeret, a befogadó nyelvben való érzékenység jellemzi. Az Ifjúsági Könyvkiadónál, ill. a Ion Creangă Kiadónál megjelent ifjúsági fordításkötetei (Eugen Barbu, Ioachim Botez, Petre Ispirescu, Aurel Mihale, Theodor Constantin, I. L. Caragiale, Hristu Cîndroveanu) mellett ugyancsak önálló kötetekben tolmácsolta Anton Bacalbaşa, George Călinescu, Şerban Cioculescu, Liviu Rebreanu, George Brăescu elbeszéléseit, regényeit, tanulmányait. Román népmese- és román klasszikus fordításai jelentek meg az Aranyhajú testvérek (1964), Az okos fiúcska (1967) és A román irodalom kis tükre (1964–67) c. kötetekben; Mihail Kogălniceanu A parasztság sorsának enyhítéséért (1975) c. kötetének nemcsak fordítója, hanem szerkesztője is.

Szerkesztésében jelentek meg a Tanulók Könyvtára sorozatban I. L. Caragiale novellái (1960) és színművei (1961), önállóan Tudor Vianu tanulmányai (1968), válogatásában, fordításában és utószavával Petre Ispirescu meséi (1961). Rövidített kiadásban az ő átdolgozásában jelentette meg a Dacia Karl May népszerű indiánregényét, a Winnetout (1977).

 

Fordítások

Henryk Sienkiewicz: A kenyérért (Buk. 1957); Ioachim Botez: Régen és ma (Buk. 1958); Max Solomon: A kémia útjain (Buk. 1958); Anton Bacalbaşa: Kardlap kapitány (utószó is. Buk. 1959); Aurel Mihale: Utak és sorsok (Buk. 1960); I. L. Caragiale: Válogatott írások (Buk. 1960); Erdei házikó (orosz népmesék. Buk. 1961); Petre Ispirescu: A furfangos kiscsobán (utószó is. Buk. 1961); D. N. Mamin Szibirjak: Szürkebegy (Buk. 1961); A szerencsés nyúl (koreai népmesék. Buk. 1962); Petre Ispirescu: Cugulya, öregapó-öreganyó fia (Buk. 1963); Eugen Jianu: A fészek meséje (Buk. 1966); Petre Ispirescu: Vitéz Öcskös meg az aranyalmák (Buk. 1967); George Călinescu: Horatius, a libertinus fia (Buk. 1968); Theodor Constantin: A lila ruhás hölgy (Buk. 1968); P. Ispirescu: Tündér Iléna (Buk. 1970); I. L. Caragiale: Abu-Haszán (Buk. 1970); I. L. Caragiale: Az élhetetlen Cănută (ford. Bálint Tiborral, Méhes Györggyel. Buk. 1972); şerban Cioculescu: Ion Luca Caragiale (Buk. 1972); Petre Ispirescu: A tizenkét királykisasszony meg a varázskastély (Buk. 1972); Liviu Rebreanu: A tánc (Buk. 1975); Gheorghe Brăescu: A tábornok úr és neje őnagysága érkezik… (Tv., 1978); Ion Vlasiu: Mese, mese, móka (Buk. 1978); Petre Ispirescu: Mesék (Buk. 1981); A következő kilométer (ford. Varró Jánossal. Buk. 1983); Constantin Cubleşan: Margaréta-penzió (Buk. 1985); Könnycsepp királyfi (Buk. 1986); Petre Ispirescu: Mesék (Buk. 1987); Liuba Ghiorghiţă, Sorin Oane: Történelem. Tankönyv az 5. osztály számára (Buk. 1998); Lucia Popa: Történelem. Tankönyv a X. osztály számára (Kv.–Buk. 2001); Sorin Oane, Maria Ochescu: Történelem. Tankönyv a IX. osztály számára (Kv. 2003); Sorin Oane, Cătălin Strat: Történelem. Tankönyv a XI. osztály számára (Kv. 2006); Catedrala romano-catolică şi palatul episcopal din Alba Iulia (ford. Gáll Andreával, Kemenes Mónikával és Emődi Tamással. Gyulafv.; 2009); 19. századi úti grafikák (Kv. 2009)

 

Szerkesztés

Gergely Sándor: Vitézek és hősök (utószó. Buk. 1959); Móricz Zsigmond: Szegény emberek (utószó. Buk. 1960); Máté: A zászló (utószó. Buk. 1960); I. L. Caragiale: Válogatott írások (összeáll. és bev. Buk. 1960); Ion Luca Caragiale: Színdarabok (összeáll., bev. Buk. 1961); George Călinescu: Horatius, a libertinus fia (vál., bev. Buk. 1968); Pavel Dan: Virrasztó (ford. is. Buk. 1988); Cseke Péter: Könyv és kenyér (Kv. 1991); Ábrahám János: Picula (Szudvh. 1994); Nagy Borbála: Theodora császárnő (Kv. 1994); Balogh László: Négerek a szekrényben (Kv. 1995); Kis Emese: Hangyalesők (Kv. 1995); Sigmond István: Ugassak magának, Rezső? (Kv. 1995); V. Király István: Határ-hallgatás-titok (Kv. 1996); Schesäus, Christian: Historia annae Kendi (Kv. 1996); Kolozsvári útitárs (összeáll. Kv. 1998); Miklóssy Gábor: A szépség a szellem rangja (Kv. 2004); Zalka Kovács Béla: 420 nap Szíriában (s. a. r. és bev. Kv. 2011)

 

Irodalom

Faragó József: Ispirescu magyarul. Igaz Szó 1966/11. Beke György: Kolozsvári könyvkiadó. Beszélgetés K. Gy.-gyel. Utunk 1973/1. Farkas Jenő: Hristu Cîndroveanu: Mesék déli tájakról. Művelődés 1981/2.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük