Király Károly (Dicsőszentmárton, 1930. szept. 20.) politikai közíró. Mint ácsinas 1945-ben lett az *Ifjúmunkás Szövetség tagja, később Buhuşi és Piatra Neamţ IMSZ-szervezeteinek első titkára, bákói tartományi titkár (1952-55), a moszkvai Komszomol Főiskola hallgatója (1955-57); Maros-Magyar Autonóm Tartomány IMSZ-szervezetének (1957-65), majd 1968-tól Kovászna megye pártbizottságának első titkára. A bukaresti Gazdaságtudományi Akadémián közgazdász szakképzettséget szerzett (1970). A nemzetgyűlés és az államtanács tagja, 1972-ben szembekerült a Ceauşescu-kurzussal és lemondott állami és párttisztségeiről. Ekkor kényszerlakhelyre száműzik: Karánsebesen, majd Marosvásárhelyen közgazdasági hivatalvezető, végül a meggyesfalvi konzervgyár igazgatója (1978-89). Az 1989-es fordulat után a Nemzetmentési *Front tanácsának alelnöke (1989), Kovászna megye szenátora, a szenátus alelnöke (1990), de amikor 1991. nov. 21.-én a román parlament elfogadta az ország új alkotmányát, a nemzetiségi kérdés megoldásának hiányos megfogalmazása miatt megtagadta a szavazáson való részvételt, mire megfosztották szenátusi mandátumától.
Mint a *Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke 1977. jún. 2-án kelt és Ilie Verdeţ miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott a Tanácsban tapasztalható visszásságok ellen, s visszautasította azt a hivatalos állítást, hogy a nemzetiségi kérdés Romániában "véglegesen megoldott". Ettől kezdve sorakoznak beadványai Románia legfelsőbb állami és pártvezetőihez, melyekben leleplezi és elítéli a nemzetiségek erőszakos asszimilációjára törekvő "homogenizálás" államnemzeti törekvéseit. Ezekkel magára és a tárgyalt problémákra vonta nemzetközi fórumok figyelmét is. Az államfőhöz intézett felelősségre vonó személyi levelét 1987-ben a Szabad Európa *Rádió is beolvasta. Az 1989-es forradalom után vállalt tisztségeiben megfogalmazott beadványait a kelet-európai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokhoz is eljuttatta.
Notă informativă c. alatt mint a Nemzetmentési *Front alelnöke és a Nemzeti Kisebbségek Bizottságának elnöke már 1990. febr. 5-én kifogásolta a kormányzati tényezőknél a nemzeti kérdés kétértelmű kezelését, és rámutatott az erősödő kisebbségellenes szélsőségekre. Felvetette a Nemzeti Kisebbségek Minisztériuma felállításának szükségességét, sürgette a nemzetiségi *iskolahálózat kiterjesztését s mindennemű sovinizmus elítélését. A véres marosvásárhelyi összeütközés után, 1990. júl. 28-án megfogalmazott és nyomtatásban is kiadott Nyilatkozatban az RMDSZ több más képviselőjével együtt dialógust javasolt olyan légkör kialakításáért, mellyel "társadalmi válságok és megrázkódtatások nélkül leküzdjük a reális és elkerülhetetlen ellentmondásokat".
Kezdeményező szerepe volt a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Szervezeteinek Ligája létrehozásában, melynek elnöke lett, egységes arcvonalat sürgetve a magyar, ukrán, szerb, bolgár, cigány, zsidó demokratikus mozgalmak számára. Felszólalásaiban az RMDSZ nagyváradi (1990) és marosvásárhelyi (1991) kongresszusain s a székely autonómia vitája kapcsán a székelyudvarhelyi sportcsarnokban elmondott beszédében (1991. okt. 11.) a belső ellentmondások tárgyilagos kiegyenlítésére törekedett.
(B. E.)
Beszélő-beszélgetés K. K.-lyal. Beszélő, Bp. 1987/1. Tóth Sándor: Jelentés Erdélyből. Magyar Füzetek Könyvei 13. Párizs 1990. Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. Beszélgetés egy ex-szenátorral. Romániai *Magyar Szó 1992. jan. 11-12.
Mint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa alelnöke 1977. jún. 2-án kelt és Ilie Verdeţ miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott a Tanácsban tapasztalható visszásságok ellen, s visszautasította azt a hivatalos állítást, hogy a nemzetiségi kérdés Romániában „véglegesen megoldott”. Ettől kezdve sorakoznak beadványai Románia legfelsőbb állami és pártvezetőihez, melyekben leleplezi és elítéli a nemzetiségek erőszakos asszimilációjára törekvő „homogenizálás” államnemzeti törekvéseit. Ezekkel magára és a tárgyalt problémákra vonta nemzetközi fórumok figyelmét is. Az államfőhöz intézett felelősségre vonó személyi levelét 1987-ben a Szabad Európa Rádió is beolvasta. Az 1989-es fordulat után vállalt tisztségeiben megfogalmazott beadványait a kelet-európai kérdésekkel foglalkozó nemzetközi fórumokhoz is eljuttatta.
Notă informativă c. alatt mint a Nemzetmentési Front alelnöke és a Nemzeti Kisebbségek Bizottságának elnöke már 1990. febr. 5-én kifogásolta a kormányzati tényezőknél a nemzeti kérdés kétértelmű kezelését, és rámutatott az erősödő kisebbségellenes szélsőségekre. Felvetette a Nemzeti Kisebbségek Minisztériuma felállításának szükségességét, sürgette a nemzetiségi iskolahálózat kiterjesztését s mindennemű sovinizmus elítélését. A véres marosvásárhelyi összeütközés után, 1990. júl. 28-án megfogalmazott és nyomtatásban is kiadott Nyilatkozatban az RMDSZ több más képviselőjével együtt dialógust javasolt olyan légkör kialakításáért, mellyel „társadalmi válságok és megrázkódtatások nélkül leküzdjük a reális és elkerülhetetlen ellentmondásokat”.
Kezdeményező szerepe volt a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Szervezeteinek Ligája létrehozásában, melynek elnöke lett, egységes arcvonalat sürgetve a magyar, ukrán, szerb, bolgár, cigány, zsidó demokratikus mozgalmak számára. Felszólalásaiban az RMDSZ nagyváradi (1990) és marosvásárhelyi (1991) kongresszusain s a székely autonómia vitája kapcsán a székelyudvarhelyi sportcsarnokban elmondott beszédében (1991. okt. 11.) a belső ellentmondások tárgyilagos kiegyenlítésére törekedett.
Önálló kötetei
Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek. (Bp., 1995); Nyílt kártyákkal II. Az önrendelkezés útja. (Pécs, 1999).
(B. E.)
Irodalom
Beszélő-beszélgetés K. K.-lyal. Beszélő, Bp. 1987/1. Tófalvi Zoltán: Exluzív interjú Király Károllyal, az Ideiglenes Tanács alelnökével. A Hét, 1990/1. Tóth Sándor: Jelentés Erdélyből. Magyar Füzetek Könyvei 13. Párizs 1990. Kányádi Sándor: K. barátomnak (vers). Látó, 1990/1. Béres Katalin: Beszélgetés K. K.-lyal, a szenátus alelnökével. Romániai Magyar Szó, 1990. júl. 24., 25., 26. Román Győző: „Királydráma”, végszó nélkül. Beszélgetés egy ex-szenátorral. Romániai Magyar Szó 1992. jan. 11-12.