Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Kiss Elek (Medesér, 1888. márc. 28. 1971. dec. 7. Kolozsvár) pedagógiai és teológiai író, műfordító. A középiskolát Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, az Unitárius Főgimnáziumban érettségizett (1908). Főiskolai tanulmányait a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán, valamint az unitárius teológián fejezte be (1913), majd az oxfordi Manchester College-ben töltött két évet. Lelkész Kissolymoson (1915-21), a kolozsvári unitárius teológiai akadémia tanára (1921-26), egy időben dékán, 1946. szept. 15-től haláláig az erdélyi unitáriusok püspöke.

Számos egyházi lap, így az Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Teológiai Akadémiai Értesítő szerkesztője, a *Keresztény Magvető társszerkesztője (1924-28), az *Unitárius Evangélium alapítója. Írásait a *Pásztortűz és az angol Christian Life, Az ember feladata az egyetemes emberszeretet és közösségi létforma kialakulásán munkálkodni című cikkét a *Világosság (1947/204) közölte.

Irodalmi munkássága pedagógiai művekkel kezdődött (A személyiség pedagogikájának alaptényezőiről. Kv. 1913; Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya. Kv. I. 1916, II. 1917), majd mint az Ószövetség tanára megírta Az isteni törvény útja c. alapvető művét (Kv. 1924). Kiadta Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikában c. munkáját (Kv. 1935), Varga Bélával közösen szerkesztette A család könyve (Kv. 1939) c. kötetet. Tankönyvet írt a héber nemzeti életről az Ószövetség szerint (Kv. 1939). A tudomány és a vallás egybehangolásának igényével írta A világ fejlődése az atom szemléletében (Kv. 1946) c. kötetét, s hasonló gondolatok térnek vissza Unitárius Kátéjában (Kv. 1968) is.

Magyarra fordította Carpenter Estlin J. A kereszténység helye a világ vallásai között (Székelykeresztúr 1923) és Buddhizmus és kereszténység (Kv. 1925) c. munkáit.

(M. I.)

Kovács Lajos és Barabássy László gyászbeszédei. *Keresztény Magvető 1971/4.

Kiss Elek (Medesér, 1888. márc. 28. – 1971. dec. 7., Kolozsvár) – pedagógiai és teológiai író, műfordító. A középiskolát Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, az Unitárius Főgimnáziumban érettségizett (1908). Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán, valamint az unitárius teológián fejezte be (1913), majd az oxfordi Manchester College-ben töltött két évet. Lelkész Kissolymoson (1915–21), a kolozsvári unitárius teológiai akadémia tanára (1921–26), egy időben dékán, 1946. szept. 15-től haláláig az erdélyi unitáriusok püspöke.

Számos egyházi lap, így az Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Teológiai Akadémiai Értesítő szerkesztője, a Keresztény Magvető társszerkesztője (1924–28), az Unitárius Evangélium alapítója. Írásait a Pásztortűz és az angol Christian Life, Az ember feladata az egyetemes emberszeretet és közösségi létforma kialakulásán munkálkodni című cikkét a Világosság (1947/204) közölte.

Irodalmi munkássága pedagógiai művekkel kezdődött (A személyiség pedagogikájának alaptényezőiről. Kv. 1913; Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya. Kv. I. 1916, II. 1917), majd mint az Ószövetség tanára megírta Az isteni törvény útja c. alapvető művét (Kv. 1924). Kiadta Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikában c. munkáját (Kv. 1935), Varga Bélával közösen szerkesztette A család könyve (Kv. 1939) c. kötetet. Tankönyvet írt a héber nemzeti életről az Ószövetség szerint (Kv. 1939). A tudomány és a vallás egybehangolásának igényével írta A világ fejlődése az atom szemléletében (Kv. 1946) c. kötetét, s hasonló gondolatok térnek vissza Unitárius Kátéjában (Kv. 1968) is.

 

Kötetei

A vallásszabadság kihirdetése az 1568-iki tordai országgyűlésen (Kv. 1911); A személyiség pedagogikájának alaptényezőiről (Kv. 1913); Az értelmi és erkölcsi nevelés viszonya (Kv. I. 1916, II. 1917); Az isteni törvény útja (Kv. 1924); Unitárius hit- és erkölcstan a nagyközönség használatára (Kv. 1925); Forgácsok angliai utamból (Kv. 1925); A vallás és erkölcs unitárius nézőpontból (Kv. 1926); Teendőink az egyházi élet körében (Szkeresztúr, 1926); Erdélyi kulturális kérdések (Kv. 1927); Unitárizmus Dániában és a szabadelvű vallásos konferencia (1930) Hollandiában (Kv. 1931); A héber nemzeti élet az Ószövetség szerint (Kv. 1939); Örök reformáció (Kv. 1941.); Magyar nemzeti hit- és erkölcstan (Kv. 1943.); A magyar nemzet hivatása unitárius megvilágításban (Kv. 1944); A világ fejlődése az atom szemléletében (Kv. 1946); Unitárius imakönyv (Kv. 1965); Unitárius Káté (Kv. 1968).

 

Szerkesztés

Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában (Kv. 1935); A család könyve (Varga Bélával; Kv. 1939).

 

Fordítások

Carpenter Estlin J.: A kereszténység helye a világ vallásai között (Szkeresztúr, 1923); Carpenter Estlin J.: Buddhizmus és kereszténység (Kv. 1925); Alfred Hall: Egy unitárius hitvilága (Kv. 1933).

 

Irodalom

Kovács Lajos és Barabássy László gyászbeszédei. Keresztény Magvető 1971/4.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük