Krizsó Kálmán (Tuson, 1889. jún. 23. 1978. jún. 17. Kolozsvár) *nyomdászati szakíró. Tanoncéveit Figuli Antal petrozsényi könyvnyomdájában töltötte, Szegeden lett segéd, itt került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1919-ben Kolozsvárt telepedett le, ahol a Lapkiadó RT, Gutenberg, Kadima, Minerva RT s a Tipografia Naţională RT nyomdásza (1919-38). Egy évig Bukarestben a Carpaţi nyomdában dolgozik (1940), Kolozsvárra visszatérve előbb tisztviselő, majd újra a Minerva nyomdásza, 1949-től szertáros a Képzőművészeti Főiskolán, 1953-tól a Bolyai Tudományegyetem irattárosa nyugalomba vonulásáig (1955).
Első írása a Népszavában jelent meg (1913). Egész életén át a *nyomdászat története foglalkoztatta, cikkeit a *Grafika, Magyar *Grafika (Bp.), Typograph, majd 1944 után az Erdély, *Utunk (Nyomatott Gyomán, 1959/11), *Korunk (Fénynyomda a századeleji Szászvárosban, 1962/3; Feljegyzés Kós Károlyról, 1968/8), *Igazság, A Hét, *Igaz Szó közölte. Szerkeszti a *Grafikai Ipar c. kereskedelmi szaklapot (Kv. 1923), több *évkönyv összeállítója, így nevével jelenik meg a pazar művészi kiállítású Almanahul Tipografilor-Nyomdász Évkönyv-Buchdrucker Almanach (Kv. 1926, 1927), Románia nyomdaipari statisztikája c. tanulmányával, majd az eleinte ugyancsak három, később német és végül magyar nyelvű Grafikai Évkönyv (Kv. 1930, 1938, 1940). Szépirodalmi kötetei is a nyomdász-szakmával kapcsolatosak: verseskönyve, munkásoknak szóló munkája betűről és képről, valamint egy antológia-összeállítása magyar költők *nyomdászatot dicsérő verseiből. Hagyatékában maradt Az erdélyi és bánáti *nyomdászat és sajtó története c. munkája, mely földrajzi bontásban, megyénként és városonként több mint 80 nyomdai központot mutat be, nyomon követve az egyes nyomdák, nyomdai műhelyek történetét, közölve nyomdatechnikai adataikat s fontosabb kiadványaikat. Ezt a munkáját s ifjúkori valcolásából hazaküldött 200 lapját sok más önéletrajzi és szakmai jellegű kéziratával, valamint értékes szakkönyvtárával együtt Kolozsvárt az Akadémiai Könyvtár őrzi. Életpályáját jelképesen megbecsülve Misztótfalusi Kis Miklós, a nemzetközi hírű nyomdász mellé temették a Házsongárdi Temetőben.
Kötetei: Proletárversek (Kv. 1924); Betűről-képről munkásoknak (Kv. 1945); Könyv és könyvjegy (kis *ex libris album, Kv. 1945); A *nyomdászat dicsérete versekben (irodalmi összeállítás, Kv. 1945).
(K. K.)
Murádin Jenő: A régi szenvedély parazsánál. *Igazság 1969. márc. 31. Egyed Dániel: A nyomtatott betű rajongója. *Munkásélet 1969. dec. 12. Marton Lili: Nyomdász-sorsok. *Utunk 1978/2. Engel Károly: A nyomtatott betű szerelmese. Rádióelőadás, Kv. 1978. szept. 11.