Márkos András (Kolozsvár, 1919. febr. 6. 1972. máj. 18. Kolozsvár) szobrász. Középiskolát szülővárosa Unitárius Kollégiumában végzett (1938), ahol rajztanára, Tóth István szabadiskolai kurzusain is foglalkozott vele. Szakmai tanulmányait a Bukaresti Szépművészeti Főiskolán kezdte meg (1938-40), majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskola szobrászati és pedagógiai szakán szerzett oklevelet (1944). Cornel Medrea, ill. Bory Jenő és Szőnyi István irányította, majd a kor kiváló szobrászával, Medgyessy Ferenccel talált kapcsolatot. Hazatérte után Székelykeresztúron rajztanár (1944-50), ahol diákjaiból megalakította a Kriza János Népi Kollégiumot; 1951-től haláláig a kolozsvári Képzőművészeti Középiskola tanára.
Pályája kezdetén érdeklődéssel fordult a szociográfiai falumunka felé, végzett néprajzi, népművészeti és népzenei gyűjtést, szervezett tánccsoportot, énekkart. 1942 nyarán a kászonszéki falvakban végzett gyűjtőmunkájáról Kászoni kapuk c. tanulmányában számolt be (kötetben holta után jelent meg). Rajzokkal illusztrált Homoródalmási szállások c. írását *Gunda Béla méltatta (első közlésben Ethnographia, Bp. 1958/3). Korai szobrain még tanulóéveinek emlékei érződnek (Kalauznő; Apó; Táncoló lányok; Rucatöltő; Termékenység), ezeket követi a népéletből kiinduló közösségi élmények feldolgozása (Leány öntözőkannával; Lábmosó; Kapás kisleány). A művészi *groteszk lehetőségeit kutatva készített kasírozott maszkokat, pléhkivágásokat (Nagy Imre; Vigyori; Iszonyú; Vérszomj; Szájtáti; Elbölcsült).
Szobrászatában a 60-as évek közepétől a műkő, ill. színezett cement használata hoz korszakváltást. Előbb portrékat mintáz belőle, kitűnő lélektani ábrázolásokat (Horváth István; Páll Lajos; Balázs Imre), majd kompozíciós műveket alkot, ezek közül a Haragvó Toldi és a többalakos Budai Ilona ballada-képsora a kisbaconi *Benedek Elek Emlékház parkjában áll. Elmélyült előtanulmányok után alkotta meg a Ferenczy Béni művéhez hasonlóan deheroizáló szellemű, realista Petőfi-szobrát, ezt bronzba öntve 1973. jan. 21-én avatták fel Székelykeresztúr főterén. Egy valamivel korábban készült Petőfi-mellszobra 1992 óta ugyancsak Székelykeresztúron, a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt áll. Pályatársairól, művészeti-irodalmi életünk ismert alakjairól (Abodi Nagy Béla, Kányádi Sándor, Kovács Zoltán, Aurel Ciupe, Andrásy Zoltán, *Benczédi Sándor, Szervátiusz Tibor) krétarajzban készült karikatúráit is csak halála után mutatták be a *Korunk Galériában (1976).
Művészeti-esztétikai kisesszéivel, kortárs alkotókról írt pályarajzaival az *Utunk, *Igaz Szó, *Korunk, *Művelődés hasábjain jelentkezett. Bevezető tanulmányával jelent meg szobrász-társa, *Benczédi Sándor Kisszobrok c. albuma (Kv. 1959). Írásainak gyűjteményét *Banner Zoltán rendezte sajtó alá Válaszok ismeretlen kérdezőnek (Kv. 1980) c. alatt.
(M. J.)
Szőcs István: Jellemzés és lényeg. *Utunk 1969/29. Jánosházy György: M. A. szobrai. *Igaz Szó 1969/12.