Marosi Pál (Marosvásárhely, 1925. aug. 11. 1989. máj. 10. Kolozsvár) földtani szakíró. *Molter Károly fia, ~ Péter és ~ Barna testvére. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1944), a Bolyai Tudományegyetem természetrajzi karán végezte főiskolai tanulmányait, s a bukaresti Parhon Egyetemen államvizsgázott (1949), a moszkvai Lomonoszov Egyetem geológiai karán doktorátust szerzett (1954). Tanári pályáját régi iskolájában kezdte, gyakornok, majd 1953-tól előadótanár a Bolyai, ill. Babeş-Bolyai Egyetemen.
Első írása Moszkvában oroszul jelent meg (1954), Geológiai és hidrológiai szakdolgozatait a Studia Universitatis Babeş-Bolyai földtani és földrajzi sorozata s a Studii Tehnice şi Economice közölte, ezekben többek közt a marosújvári sóstavak eredetéről, a Hunyadi Medence geológiai szerkezetéről és mélyvizeiről, Kolozsvár környékének vízadó szintjeiről értekezett. Munkásságának elméleti eredményeként értékelhető a síkság-peremi hegylábi üledékes formációk földalatti vizei zonalitásának és mineralizációjuk eredetének, pontosabban e kérdések törvényszerűségeinek általános és helyi tisztázása. Ismeretterjesztő írásaival a Korunk, A Hét, Előre, *Igazság hasábjain jelentkezett. Gondozásában jelent meg Kisgyörgy Zoltán-Kristó András Románia ásványvizei (1978) és Veress József Ásványgyűjtők könyve (Kiskalauz, 1981) c. munkája.
Egyetemi tankönyvei: Hidrogeologie (I. Predával közösen, 1971); Hidrogeologie (Capitole alese. I. 1980. II. 1981. A Babeş-Bolyai Egyetem sokszorosítása, Kv.).
Angol nyelvre fordított munkája: A review of the Evolution of Theories on the Origin of Loess. Strondsburg, USA. 1975.
Rostás Zoltán: Egy lösz-tanulmány átváltozásai. M. P. Közli Visszajátszás, 1984. 131-138.