Mikó Ervin (*Szamosborhíd, 1919. aug. 28.) riporter, szerkesztő. Középiskolát Szatmárnémetiben végzett (1938), a Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett államtudományi doktorátust (1945). Mint a szatmári *Szamos munkatársa kezdte újságírói pályafutását (1938-39), a kolozsvári *Igazság szerkesztője (1945-52). Egy ideig az Állami Könyvkiadónál dolgozott, majd 1953-tól nyugdíjazásáig az *Utunk belső munkatársa, szerkesztőségi titkár. Társadalomrajzi kitekintésű riportjainak jelentőségére már A névtelen utas c. kötete megjelenésekor felfigyelt *Orosz Irén a *Korunkban, értékelve a kötet 18 riportját, mely "elviszi olvasóját Aradra, onnan a Duna-Deltához, majd Bukarestbe, azután a Magyar Autonóm Tartományba s Moldvába, a Zsil-völgyébe, a Baragánra, Szatmár környékére…", s kiemeli az írásokban tükröződő ipari változásokat. Következő, Nádország ostroma c. riportkönyvéért az RNK Akadémiája díjjal jutalmazta (1962).
1990 óta a Helikon, Kelet-Nyugat, *Szabadság közli írásait.
Kötetei: Zsilvölgyi jelentés (1955); A névtelen utas (1958); Nádország ostroma (1960, románul 1961); Havasi neonfény (1961); Ma kezdődik a holnap (1964); Térben és időben (1973); Faggató (Emberekről, sorsokról, pályákról. 1976); Omenie, noroc bun! (1978); Koccintások (1979); Mikó Ervin kérdez (interjúk, Kv. 1983). Întîlnire cu anul 2000 (Kv. 1989).
Márki Zoltán: Zsilvölgyi jelentés. *Igaz Szó 1956/2. *Orosz Irén: Könnyű lovasság nehéz terepen. *Korunk 1959/4. Marosi Péter: Riporterek ostroma. *Utunk 1961/20; uő. A híradás maradandósága. *Utunk 1963/18. Lászlóffy Aladár: Ha mégis van irodalmi riport. *Utunk 1964/47. "Hiszem, hogy az ember szépségre, örömre, boldogságra született." Beke György beszélgetése a 60 éves M. E.-nel. *A Hét 1979/35.