Pillich László (Kolozsvár, 1951. aug. 21.) szociográfiai író, szerkesztő. A Brassai Sámuel Líceumban érettségizett (1970), a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett közgazdász oklevelet (1975). Porcelángyári tisztviselő (1975-80), 1980-tól az *Igazság belső munkatársa (1988-89-ben a szerkesztőbizottság tagja is); a diktatúra bukása után a *Szabadság főszerkesztő-helyettese (1989), az RMDSZ parlamenti képviselője (1990-92), a kolozsvári Heltai Gáspár Alapítvány alapító elnöke, a Heltai Könyvtár és Közművelődési Központ megszervezője és vezetője.
Környezetgazdaságtani témájú első írását a *Korunk közölte (1975). Cikkei *A Hét, Ifjúmunkás, *Utunk, Brassói Lapok, TETT, *Művelődés hasábjain *jelentek meg. A Változó valóság (1984) c. Kriterion-tanulmánykötetben a kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedésének szerkezeti alakulásáról értekezett Vetési Lászlóval és Vincze Zoltánnal; a *TETT -ben (1980/3), az 1982-es *Korunk Évkönyvben s a fiatal prózaírók Ajtók c. antológiájában (1986) novellával *jelentkezett. *Jelentős szerepe volt az európai kisebbségi népcsoportokat tömörítő FUEV-vel való kapcsolatok kiépítésében; annak képviselőit több hazai kisebbségügyi konferencián ismertette meg a hazai közönséggel. A svájci Béke Alapítvány egy Bázelben tartott nemzetközi értekezletén 1995 szeptemberében Erdélyről mint interetnikus konfliktusövezetről tartott előadást, s időszerűen vetette fel az erdélyi kérdés *jelentőségét Piramis (ok) árnyékában, avagy a polgári önépítés esélyei a mai Erdélyben c. tanulmányában (*Korunk 1995/11). Szervezésében zajlott le Kolozsvárt 1996. jan. 25-27-én a Soros Alapítvány segítségével egybehívott Kelet-közép-európai Konferencia, melynek magyar, német, román, bolgár, szorb kisebbségi előadói a kulturális identitást fenyegető szélsőségekkel szemben közös határozatban sürgették "a népcsoportok és különleges régiók, kulturális önszerveződések, az autonóm cselekvés nemzetközi jogi rendszerének kidolgozását".
Munkái: Városom évgyűrűi (Kolozsvár városszociológiája, 1985); Láda a pincében (novellák, karcolatok, 1987). Leírtam életem… címmel Vetési Lászlóval közösen összeállított egy kötetet népi önéletírásokból (1987).
Írói álneve: Soós László.
Lászlóffy Aladár: A városkerülő. *Utunk 1985/50. Horváth Sz. István: Rendhagyó várostörténet. *Igaz Szó 1986/1. Kántor Lajos: A város embergyűrűje. *Igaz Szó 1988/7. Mihály István: Az emlékezés *jelen idejében. *A Hét 1988/3. Molnos Lajos: A gyűjtögető. *Utunk 1988/38. Ördögh I. Béla-Szabó Piroska: Veszélyben a kulturális identitás? *Szabadság 1996. jan. 31.
(B. E.)