Révai Károly (Abrudbánya, 1856. okt. 2. 1923. ápr. 16. *Nagybánya) író, költő, műfordító. Családja német származású; apja az 1848-as magyar szabadságharcban harcolt, s a család előbb Kolozsváron, majd Abrudbányán telepedett le.
Középiskoláit Kolozsvárt, a piarista gimnáziumban s a brassói róm. kat. gimnáziumban végezte. A kolozsvári egyetemen bölcsészhallgató volt; tanulmányait abbahagyva 1881-től bányatisztviselő Nagyágon, segédtanár a bányászati iskolában, majd kincstári főigazgató *Nagybányán. Családi nevét (Oblatek) 1882-ben változtatta meg. Több vidéki lap szerkesztője; 1910-től a Petőfi Társaság tagja; a *nagybányai Teleki Társaság elnöke. Halála után írta róla Kiss Ernő: "Erdélyben élte le egész életét, de *Erdély csak azt látja meg, ami Budapesten tűnt föl, csak azokra a hangokra figyelt, amelyek onnan hallatszottak…" (Pásztortűz 1923. 540).
Egyike volt a román irodalom első magyarországi ismertetőinek. Érdemeit Köllő Károly így értékelte: "Benedek Elek és Solymossy Elek mellett nemzedékének legjobbjai közé tartozik, akik 1848 polgári-demokratikus eszméihez híven és hibáiból okulva, józan derűlátással apostolkodtak a kölcsönös megértés és minél szélesebb körű együttműködés érdekében."
A román költészetből Eminescu, Coşbuc, Octavian Goga, Matilda Cugler-Poni, Emil Isac, Al. Vlahuţă, Petre Dulfu, Al. Sterca-Suluţiu verseit fordította; Coşbuchoz írott versét a költő 1905-ben megjelentetett kötetében (Költemények. Bp. Alexics György előszavával) közölte. Emil Isackal folytatott levelezése (mintegy 20 levél) az Isac-hagyatékban kiadásra vár.
Kötetei: Aranyos Erzsike megérkezett (Déva 1904), Rákóczi (*Nagybánya 1904), Delelő. Versek és versfordítások (Kv. 1907), Román költőkből (Bran Lőrinccel; Moldován Gergely előszavával. *Nagybánya 1910), Alkonyat (*Nagybánya, 1916).
Révai Carol. Cele Trei Crişuri 1922. 79-80. Kiss Ernő: R. K. Pásztortűz, 1923. I. 540-542; uő: R. K. *Cultura (Kv.), 1924/1. R. K. halála. *Ellenzék 1923. ápr. 18. Carol Révai. Adevărul Literar şi Artistic 1923/129. Ciura, Alexandru: Carol Révai. Cosânzeana 1923/8. Kristóf György: Carol Révai. Dacoromania 1922-23. 1085-1086. Articles commemoratifs. R. K. 1856-1923. *Cultura 1924. 79. Mogyoróssy Zoltán: R. K. emlékezete. *Erdélyi *Szemle 1932/7-8. Tavaszy Sándor: R. K. sírjánál. *Erdélyi *Szemle 1932/10. Carol Révai (1856-1923). Convorbiri Literare 1939. 1176. Anavi Ádám: Poeziile lui Eminescu în limba maghiară. Scrisul Bănăţean 1956/3. Józsa János: Un luptător pentru înfrăţirea româno-maghiară. R. K. Făclia (Kv.) 1956/3109. Dán Endre: R. K. születésének 100. évfordulója. *Utunk 1956/41; uő: Aşteptând o reeditare. Tribuna 1958/6.
(S. Zs.)