Semlyén Hugó (Szamosújvár, 1888 – 1966. Kv.) – publicista, elbeszélő, műfordító. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1906–10 között jogot tanult a kolozsvári *Ferenc József Tudományegyetemen. Pályáját újságíróként kezdte, cikkei jelentek meg Az Estben, novellákat is közölt a Pesti Hírlapban és a Pesti *Naplóban. 1909-től a Szamosújvári Közlöny szerkesztője, majd a Bányai Elemér szerkesztette Szamosújvári *Napló munkatársa. Az I. világháború után Kolozsvárra költözött és a bankszakmában helyezkedett el. A Magyar Bank központi igazgatója, a kolozsvári Közigazgatási Bank ügyvezető igazgatója volt. A húszas évek közepén társakkal megalapította az Egyesült Közgazdasági Bankot, amely 1928-ban csődbe ment. Letartóztatták, egy évet ült börtönben, de felmentették a gazdasági bűncselekmény vádja alól. 1939-ben saját vállalatát, a Credit Informatort vezette, ugyanakkor az Agricola szeszgyár vezérigazgatója volt. 1944-ben Dachauba deportálták, ahonnan 1945-ben tért haza. 1952-től fordítással, gépírással tartotta fent magát, az ÁIMK, az *Előre és *Igazság napilapok munkatársa.
Önálló kötete: Rajzok (novellák, Szamosújvár 1907). Fordított I. L. Caragiale-novellákat egy gyűjteményes kötet (I. L. Caragiale munkái. I–III. Buk. 1952 = Haladó Hagyományaink) számára.
Szerkesztésében jelent meg a Szamosújvári Almanach (Kv. 1910).
(S. Zs.)