Szabó György (Dicsőszentmárton, 1920. ápr. 19.) – irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító. Középiskoláit a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte (1939). A kolozsvári I. Ferdinand, majd *Ferenc József Tudományegyetemen szerzett latin–görög szakos tanári oklevelet (1939–43). A *Ferenc József Tudományegyetemen régészetből (1945), a BBTE-n összehasonlító irodalomtudományból szerzett doktori fokozatot (1972). 1941–45 között az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának gyakornoka; 1943-tól tagja a magyar Numizmatikai Társaságnak és az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak. 1943–44-ben a marosvásárhelyi Római Katolikus *Gimnázium tanára. 1944 őszén polgári deportáltként a Szovjetunióba hurcolják, ennek az időszaknak az emlékeit csak a kilencvenes években dolgozza fel és jelenteti meg Kolozsvári deportáltak az Uralban címmel (Kv. 1994). Hazakerülve, 1948-ig a gyulafehérvári Római Katolikus Mailáth Főgimnázium tanára, 1949-től nyugdíjazásáig (1982) a Bolyai Tudományegyetemen, majd a BBTE-n tanít világirodalmat. A VIII. kötettől az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztő-munkaközösségének tagja.
Már diákként jelentek meg cikkei, tanulmányai (az első az Ifjú Erdélyben, 1938-ban). Később monografikus tanulmányban dolgozta fel Abafáji *Gyulai Pál életét (Bp. 1974), foglalkozott Ovidius költészetének visszhangjával az erdélyi magyar irodalomban (Studia 1959), a Titus Andronicus szerzőségének kérdésével (Studia 1964/1), feldolgozta a kolozsvári *Napkelet külföldi irodalmi anyagát (NyIrK 1965/1). Újabb fontosabb tanulmányai: A Székelyföld büszkesége. 250 éve született *Benkő József. Helikon 1991/1–2; A salernói orvosi iskola tanácsai. *Erdélyi Múzeum 1996/1–2; A régi Radnót. *Művelődés 1996/ 7–8.
Műfordítóként Bodor Andrással közösen tolmácsolta a korai görög filozófusokat: Thalészt, Anaximandroszt, Anaximenészt, Empedoklészt, Anaxagoraszt, Hérakleitoszt, Epikuroszt, Lucretiust, Leukipposzt, Démokritoszt (Buk. 1951–52), majd saját fordításában és bevezető tanulmányával összeállította az Antik anekdoták (Buk. 1970 = Téka); Sötétben tündöklőbb a fény. Latin szállóigék és aforizmák (Kv. 1975); Középkori anekdoták (Buk. 1976 = Téka); Apró cseppekből lesz a zápor. Újabb latin szállóigék és aforizmák (Kv. 1982); Antik portrék (Buk. 1979 = Téka) c. köteteket. Utószavával jelent meg Lessing Bölcs Náthánja (Buk. 1966), Euripidész Elektrája (uo. 1967), Arisztotelész Poétikája (uo. 1969 = Téka); fordításában Cicero két jelentős munkája, Az öregségről, A barátságról (Buk. 1987). Lefordította, bevezető tanulmányával és jegyzeteivel kiadta *Benkő József Transsilvania specialisát (I–II. Buk. 1999), s Tarnai Andorral közös gondozásban *Benkő József levelezését (Bp. 1988). Újabb kötetei: Nevessünk a régiekkel. Anekdoták a XVII. és XVIII. századból (Kv. 1994); Minden bajnak orvosa az idő. Görög szállóigék, közmondások, aforizmák (Kv. 1997); Macrobius: Baráti beszélgetések. A Saturnus-ünnep (Székelyudvarhely 2003).
Klasszika-filológiai érdeklődésének jelentős összegezése a Kriterion Kézikönyvek sorozatban megjelent Mediterrán mítoszok és mondák (Buk. 1973) és Európai mítoszok és mondák (uo. 1977) c. két *lexikon (együttes új kiadása Bp. 1993).
Több középiskolai latin tankönyvet írt (Buk. 1959), ill. dolgozott át magyar tannyelvű iskolák részére.
Egy életet kitöltő klasszika-filológusi foglalatosságának egyedi termése egy klasszikus versmértékben fogant saját verskötet (Antik formában. Kv. 2002), amely a közönség elől addig elrejtett arcát mutatta meg a tájainkon ma már ritkaságszámba menő klasszika-filológusnak.
Litografált kiadásban megjelent egyetemi jegyzete: Egyetemes irodalomtörténet. I–II. (Kv. 1957, 1958).
Az EME tiszteleti tagja.
Írói álneve: Kiss György.
Ficzay Dénes: Antik anekdoták. *Utunk 1971/9. – Engel Károly: Mitológiai kislexikon. *Korunk 1973/12. – Csehi Gyula: Enciklopédiák, zsebkönyvek, kézikönyvek. *Utunk 1974/13. – Kormos Gyula: Margó. *Utunk 1978/7. – Fodor Sándor: „Sűrű a lovam sörénye…” Helikon 1995/18. – Sombori Sándor: Sz. Gy.: Kolozsvári deportáltak az Uralban. Háromszék 1995. júl. 1. – Létay Lajos: Minden bajnak orvosa az idő. Helikon 1997/9. – Osváth Annamária: Erdélyi históriás szekrény. *A Hét 1999/47. – Egyed Emese: A szerencsés vállalkozás (*Benkő József Transsilvania specialisáról és fordításáról). *Korunk 2000/2. – Antal Árpád: Laudáció Sz. Gy. tiszteleti taggá választásakor. *Erdélyi Múzeum 2002/3–4.
(G. D.)