Székely László (Gyimesbükk, 1912. jan. 7. – 1982. Tv.) – néprajzi szakíró. Gyergyószentmiklóson érettségizett, a teológiát Gyulafehérvárt végezte, 1935-ben szentelték pappá. 1943-ig több csíki faluban volt káplán, majd plébános, 1943-tól a csíkszeredai római katolikus főgimnázium alkormányzója. 1947-ben a Bolyai Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, s a csíkkarcfalvi általános iskola igazgatójává nevezték ki. Irányításával szervezték meg a Felcsíki Néprajzi Múzeumot. 1948-ban laicizálását kérte. 1949-ben doktorált A paraszttársadalom alkata az életfordulók csíki néprajzában c. értekezésével. Ezt követően Temesvárra költözött, ahol 1973-ig, nyugdíjazásáig tanított, előbb a főiskolán, majd líceumban, végül általános iskolák magyar tagozatain.
Kutatási területe *Erdély vallási néprajza. Írásai 1944 előtt a Jóbarát, Gyergyói Újság, Csíki Néplap, Kis Keresztesek, Vasárnapi Harangszó (karcolatok), Erdélyi Tudósító hasábjain, tanulmánya az Erdélyi Iskolában, a Vezetők Lapjában, 1944 után a bukaresti Pionír, Jóbarát, Szabad Szó, Előre, Tanügyi Újság, Könyvtári Szemle hasábjain jelentek meg.
Fontosabb néprajzi tanulmányait a Vigíliában közölte: Katolikus néprajzi emlékek az *erdélyi evangélikus szászok hagyományaiban (1974. 488); A néphagyományokat őrző egyház (1975. 109); A vallási néprajz új útjai és feladatai (1976. 35); A csíki székelyek aszkézise (1977. 160); A gyimesi csángók lelki élete (1978. 166); Katolikus hagyományok az *erdélyi református székelyek néprajzában (1978. 593); Szentegyházak népe (1980. 366); A csíki székelyek passiója (1982. 244); Mária eljegyzése a székelyek hagyományában (1983. 759); A háromszéki Szentföld (1983. 893).
Több írásánál a T. Székely László nevet használta.
Önállóan megjelent munkái: Ünneplő székelyek. Adatok a *székelység vallásos néprajzához (Csíkszereda 1943; 2. kiad. Kv. 1944); Áhítat a falun. Adatok Csíkszentdomokos vallásos néprajzához (uo. 1943); Szenthelyek, ünnepnapok. Csíkszentdomokos és Balánbánya turistakalauza (uo. 1936); Csíki áhítat (Bp. 1995).
Kéziratban maradt munkái: A csíki népszokások költészete. A közösség és az egyén szerepe a csíki népszokások költészetében; Csíki táj a néprajzban. A csíki hagyományos élet tájnéprajza; Áldásos esztendő. A napfordulók csíki néprajza; Temesmegyei néprajz. A hagyományok mozgékonysága a temesmegyei magyarság néprajzában; Természet és katedra. Modern áramlatok az oktatásban, földrajz a kiránduláson.
(Sz. J.)