Vásárhelyi János (Maroscsúcs, 1888. jún. 12. – 1960. dec. 11. Kv.) – református egyházi író. A marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, a kolozsvári Református Teológián 1912-ben szerzett lelkészi oklevelet. Közvetlen utána Besztercére hívták meg lelkipásztornak, onnan ment nyugat-európai tanulmányútra (Berlin, Jéna, Weimar, Strasbourg, Basel, Genf). 1918-tól Dés, 1921-től Kolozsvár-Alsóváros egyházközségének lelkésze, egyben az egyházmegye esperese is, később egyházkerületi főjegyző, 1936-tól az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Püspökségének 1945 utáni szakaszában a kommunista hatalommal való viszonyában a „modus vivendi”-t kereste, jó kapcsolatokat tartva fenn az államhatalom legfőbb képviselőivel, elsősorban dr. Petru Groza *miniszterelnökkel, majd államelnökkel. Ebből következően „tekintélye – amint azt *Tőkés István megállapítja – bizonyos féket jelentett” az egyházat *minden eszközzel betörni kívánó kommunista hatalmi túlkapásokkal szemben (A romániai református egyház élete. 147).
Egyházi és közéleti írásait az Egyházi Figyelő, Harangszó, Lelkipásztor, Az Út, Magyar Dal, Magyar Nép, Egyházi és Iskolai Lap, *Pásztortűz, Székely *Napló közölte. Állandó cikkírója volt a két legnagyobb erdélyi lapnak: az Ellenzéknek és a Keleti Újságnak, 1915–18 között szerkesztője a Besztercei Magyar Hírlapnak, 1929–37 között felelős szerkesztője a *Református Szemlének, valamint a Kolozsvári Református Egyházközség *Reformátusok Lapja c. hivatalos havi közlönyének.
Politikai téren: elnöke volt az *OMP kolozsvári szervezetének, 1940-ig szenátor a román parlamentben, majd 1945 után a román Nagy Nemzetgyűlésben, haláláig. Noha jól beszélt angolul, franciául, németül és románul is, parlamenti felszólalásain anyanyelvét használta. A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak tagja, a Károlyi Gáspár Protestáns Irodalmi Társaságnak elnöke, az EME választmányának tagja volt.
Önállóan megjelent munkái: Képek Jéna és Bázel egyházi életéből (Beszterce 1914); Alkoholkérdés és család (uo. 1914); Magyar hazaszeretet (uo. 1915); Tompa *Mihály (uo. 1916); A társadalmi jótékonyság munkaprogramja (uo. 1917); Beszédek és imák (Dés 1918); Az ifjúsági egyesületek munkaterve (Zilah 1922); Lelki vigasz (Kv. é. n.); Hittem, azért szólottam (uo. 1923); Bizonyosságtétel (Torda 1925); Megvigasztalva vigasztalni (temetési beszédek, Kv. 1926); Tudom, kinek hittem (egyházi beszédek, uo. 1927); Kálvin (uo. 1928); A *mi istentiszteletünk (uo. 1929); Jobban tiéd, Uram (egyházi beszédek, uo. 1930); Az Úr színe előtt (a ref. lelkipásztor imakönyve, uo. 1930); Református élet (uo. 1931); A *mi hitünk (egyházi beszédek, uo. 1931); Az élet útja (uo. 1936); Erdélyi Emlékkönyv. Akik előttünk jártak (uo. 1942); Az egyház és a mai idők kérdései (uo. 1945); A *mi egyházunk (uo. 1945); Mit ad az én egyházam? (uo. 1945); Az idő határán (tanulmányok többekkel, uo. 1946); A Jelenések könyve és a református egyház (uo. 1946); Bibliaolvasó *kalauz 1946-ra (uo. 1946); Erdélyi református püspökök az utolsó évszázadban (uo. 1946); És éltek. Két beszéd a nagyenyedi és a gyulafehérvári templomban (uo. 1946); Kegyelemből, hit által (egyházi beszédek, László Dezsővel, uo. 1947; 2. kiad. Nagyenyed 1948); A lelki édesanya, az Anyaszentegyház imádságra tanít (Kv. 1948); Egyengessétek az Ő ösvényeit (prédikációvázlatok, h. n.); Református ágendáskönyv (uo. 1950); A lélek gyümölcse (egyházi beszédek, uo. 1953); A feltámadás (húsvéti prédikáció, uo. 1957).
Járosi Andor: Bizonyságtétel. *Pásztortűz 1926/7; uő: V. J.: Vasárnapról vasárnapra. *Pásztortűz 1937/7. – Rajka László: Az életből az életnek. *Pásztortűz 1929/11. – Deák Ferenc: Hittem, azért szólottam. *Pásztortűz 1934/5. – Tavaszy Sándor: V. J. *Református Szemle 1936. 290–291; uő: Vasárnapról vasárnapra. *Református Szemle 1937. 189–190; uő: V. J. imádságoskönyve. *Református Szemle 1938. 253–254; uő: V. J.: Számadás. *Református Szemle 1940. 79; uő: V. J.: Erdélyi emlékkönyv. *Református Szemle 1944. 58–59; uő: V. J.: Az egyház és a mai idők kérdései. *Református Szemle 1945. 68–69; uő: V. J. püspöki szolgálatának tízéves évfordulójára. *Református Szemle 1946. 161–167. – V. J. írói munkásságának bibliográfiája. *Református Szemle 1956. 223–244. – V. J. húszéves szolgálata. *Református Szemle 1957. 41–44. – Gyászjelentés V. J. püspök haláláról. *Református Szemle 1960. 322–323, 343–346. – Dávid Gyula: Isten hű sáfára. *Református Szemle 1960. 324–327. – *Tőkés István: V. J. emlékezete. Confessio 1980/4; uő: A romániai református egyház élete. 1944–1989. Bp. 1989. – Ladányi Sándor: Egy kolozsvári püspök emlékezete – V. J. centenáriuma. *Reformátusok Lapja 1988/32.
(G. D.)