Zimán Vitályos Magda (Gidófalva, 1942. ápr. 5. – 2003. okt. 21. Tv.) – textilművész. A marosvásárhelyi Művészeti Középiskolában tanult, majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textil szakán Bene József, Ciupené Király Sarolta, *Szentimrei Judit és Ileana Balotă növendéke volt. A diploma megszerzése után első férjét, *Kazinczy Gábor grafikusművészt követve Temesvárra került, ahol kezdetben a *bábszínház díszlet- és jelmeztervezőjeként, majd a Garofiţa Selyemszövőgyár mintatervezőjeként dolgozott. Pár évig a Bánság Múzeuma textil-restaurátora volt, majd szabadfoglalkozású művészként falikárpitokat, kelméket, nyakkendőket szőtt, egyedi kivitelezésű ruhákat tervezett és varrt. 1990 után a temesvári Nyugati Egyetem képzőművészeti karán a textil szak tanszékvezető tanára, s átmenetileg a Tibiscus Magánegyetem design karának dékánhelyettese. A tanítványok népes csapatát vértezte fel alapos szakmai ismeretanyaggal s indította el a pályán. „Iskolát” teremtett a romániai textilművészetben. A kárpitszövés hagyományos technikái mellett nagy buzgalommal és hozzáértéssel művelte a modern textilművészet divatos eljárásait és műfajait: a tértextilt, a minitextilt, a „cérna-grafikát”, filcet, drótot, installációt stb.
Cantata profana c. faliszőnyegét Bartók Béla szerzeménye ihlette. Előszeretettel merített témát a népművészetből, valamint a klasszikus és a kortárs irodalomból. Alkotásaiból Temesváron (1973, 1976, 1986), Kolozsváron (1983, 1991), Lugoson (1988), Nagyváradon (1991), Debrecenben (1993) és Marosvásárhelyen (1994) rendezett egyéni tárlatot. Csoportos kiállításokon Romániában Bukarestben (1971, 1973, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1994, 1995, 1997, 1998, 2000, 2002), Nagyszebenben (1980), Aradon (1989, 1995, 1999), Nagyváradon (1992), Marosvásárhelyen (1994, 1995, 1996, 1997, 2002), Kolozsvárott (1996, 1999, 2002), Resicabányán (1997, 1998), Székelyudvarhelyen (1997), míg külföldön Barcelonában (1975), Jénában (1982), Erfurtban (1982), Budapesten (1982, 1996) és Kaposváron (1996) szerepelt alkotásaival. 1968-tól kezdődően rendszeresen részt vett a Temes megyei képzőművészek évi seregszemléin, tematikus kollektív tárlatain.
1973-ban lett tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének s 1997-től a Barabás Miklós Céhnek is, amelynek bánsági szervezője volt. A Magyar Kárpitművészek Szövetsége 1998-ban fogadta tagjai sorába.
Szekernyés János: Színes eső. *Előre 1973. szept. 1.; uő: Textiltárgyak és falikárpitok. *Szabad Szó 1983. máj. 11.; uő: Tévedés, hogy a textilben *nem lehet gondolat. *A Hét 1986. márc. 6.; uő: Arcképvázlat Zimán Vitályos Magdáról. *Új Élet 1986/3. – Gyapjúszálak térben és időben. *Szabad Szó 1986. okt. 15.; uő: Hatásos textilplasztikák. *A Hét 1987. febr. 12. – A textilművészet bánsági meghonosítója. Búcsúzunk Zimánné Vitályos Magdától. Heti *Új Szó 2003. okt. 23. – Páll Árpád: Mai műhely. *Dolgozó Nő 1973/10. – Bartis Ferenc: K. Vitályos Magda. *Új Élet 1975/4 – Pongrácz Mária: Látogatás Zimán Vitályos Magda műtermében. *Szabad Szó 1982. okt. 24. – Szőcs István: Textildomborművek. Zimán Magda kiállítása. *Előre 1983. máj. 12. – *Kazinczy Gábor: Textil metaforák. *Szabad Szó 1986. okt. 15. – Ioan Iovan: Participare şi recunoaştere. Renaşterea Bănăţeană – Paralela 45, 1998. jan. 6.; uő: Plenitudinea creatoare. Tibiscus 2002/4. – Szekernyés Irén: Zimán Vitályos Magda iparművész köszöntése. Nyugati *Jelen 2002. ápr. 9. – Vécsi Nagy Zoltán: „Felezőidő”. *Korunk 2002/8. – Sz. I.: Zimán Magda emlékezete. Nyugati *Jelen 2004. okt. 2. – Magda Ziman (album, szöveg: Negoiţă Lăptoiu és Szekernyés János, Tv. 2006).
(Sz. J.)