B. Nagy Margit, Benkőné (Gyoma, 1928. máj. 4. – 2007. márc. 4., Budapest) művészettörténész, Benkő Samu felesége. Középiskolát Kecskeméten és Marosvásárhelyt végzett, a Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója (1946–50), majd tanársegédje (1950–52), akadémiai kutató 1953-tól, majd főkutató.
Első cikkét Vajdahunyad váráról az Utunk (1956/33) közölte, a Kelemen-emlékkönyvben (1957) a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását köti össze helyszíni tanulmányozással. Így eleveníti fel a kolozsvári Bánffy-palota és a hadadi Wesselényi-kastély barokk építkezéseit (Studii şi Cercetări de Istoria Artei 1966/1 és 1967/2), mutatja be Kolozsvár XIX. század eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismerteti a klasszicizmus és a romantika kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973). A székelykapu eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vesz Erdély műemléktopográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, Jakó Zsigmond így jellemzi művészettörténeti munkásságának jelentőségét: „…új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja.”
Művei: Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970); Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak, 1973); Stílusok, művek, mesterek (1977); sajtó alá rendezi Kelemen Lajos tudományos hagyatékát (I. kötete: Művészettörténeti tanulmányok. Szabó T. Attila bevezető tanulmányával, 1978).
Szőcs István: Pallérozódás és pallériasság Erdélyben. Igaz Szó 1970/10. Debreczeni László: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Utunk 1970/43; uő: Régi erdélyi épületekről egykori leltárírók szemével. Utunk 1974/3. Entz Géza: B. N. M.: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1971/3. Balogh Edgár: Száraz leltárak színes káprázata. A Hét 1973/41. Komlovszki Tibor: B. N. M.: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1977/5. Balogh Ferenc: Forrás a műelemzéshez. A Hét 1978/22. Imreh István: Jegyzetek művészekről és mesterekről. Utunk 1978/42. Jakó Zsigmond: Nyersmérleg félúton. B. N. M. köszöntése. Korunk 1978/10.
B. Nagy Margit, Benkőné (Gyoma, 1928. máj. 4. – 2007. márc. 4., Budapest) – művészettörténész, Benkő Samu művelődéstörténész felesége. Középiskolát Kecskeméten és Marosvásárhelyt végzett, a Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója (1946–50), majd tanársegédje (1950–52). Az egyetemről való eltávolítása után a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatója 1953-tól. Ekkor kerül az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori, az Akadémiai Fiók kezelésébe került levéltárába, majd kutatója és főkutatója a Történeti és Régészeti Intézetének.
Pályájának alakulására hatással voltak tanárai, a régész-művészettörténész László Gyula és a művészettörténész Entz Géza. Első cikkét Vajdahunyad váráról az Utunk (1956/33) közölte, a Kelemen-emlékkönyvben (1957) a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását köti össze helyszíni tanulmányozással. Így eleveníti fel a kolozsvári Bánffy-palota és a hadadi Wesselényi-kastély barokk építkezéseit (Studii şi Cercetări de Istoria Artei 1966/1 és 1967/2), mutatja be Kolozsvár XIX. század eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismerteti a klasszicizmus és a romantika kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973).
A székelykapu eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vesz Erdély műemléktopográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva Jakó Zsigmond így jellemzi művészettörténeti munkásságának jelentőségét: „…új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja.”
Két kötete, a Reneszánsz és barokk Erdélyben, valamint a Várak, kastélyok, udvarházak, az EME levéltári gyűjteményében őrzött családi archívumok anyagából készült tanulmánygyűjtemény. Következő kötetében (Stílusok, művek, mesterek. 1977) a 18–19. századi erdélyi, kolozsvári művészetének alkotásait, mestereit vizsgálta, társadalmi és művészeti folyamatokat, emberi sorsokat írt le, függelékében pedig közölte a Művészek és mesterek Kolozsvárt 1700–1850 adatgyűjteményének jelentősen kibővített változatát.
1977-ben, Kelemen Lajos tudós történész születésének századik évfordulóján megjelent a róla szóló és írásaiból összeállított Művészettörténeti tanulmányok című kötet, melyet 1982-ben a második követett. B. Nagy Margit rendezte sajtó alá az első kötetet, a másodiknak pedig a bevezető tanulmányát is megírta, mely Kelemen Lajos munkásságát gyűjtötte össze.
1982 után azonban Romániában elhatalmasodott a cenzúra, ezért B. Nagy Margit életpályája ekkor félbeszakadt. 1985-ben a Kolozsvári Történeti és Régészeti Intézet nyugállományba küldte. 1989 után csak kivételes alkalmakkor jelent meg szakmai rendezvényeken is.
Munkái
Kötetei
Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok (Buk., 1970.); Várak, kastélyok, udvarházak. Ahogy a régiek látták. XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak (Buk., 1973.); Stílusok, művek, mesterek. Művészettörténeti tanulmányok (Buk., 1977.)
Gyűjteményes kötetekben
Adatok a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéhez. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (szerk. Bodor András és mások. Buk., 1957.)
Kalotaszegi táblaképek. In: Művelődéstörténeti tanulmányok (szerk. Csetri Elek, Jakó Zsigmond és Tonk Sándor. Buk., 1980.); A művészettörténész Kelemen Lajos. In: Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. (szerk. Dávid Gyula és Veress Zoltán. Stockholm, 2002.)
Vajdahunyad vára. Utunk XI., 1956/33.; Műemlékvédelmünk néhány kérdéséről. Utunk XI., 1956/45.; A kolozsvári Szent Mihály templom restaurálása. Korunk XVI., 1957/2–3., 293–295.; Kelemen Lajos nyolcvan éves. Művelődés II., 1957. szeptember; Fadrusz János és Kolozsvár. Utunk XIII., 1958/513.; A székelykapu eredete és múltja. Korunk XVII., 1958/6., 862–872. (Különnyomat is: Kv., 1958.); A kegyes főkormányzó és a műkincsek. Utunk XXIII., 1968/26.; Mesterek, művészek, kegyencek. Utunk XXIII., 1968/9.; A kolozsvári barokk mesterkör. Utunk XXIV., 1969/19.; Egy régi építőmester nyomában. (Monográfia-vázlat Türk Antalról.). Utunk XXV., 1970/3.; A klasszicizmus és romantika építőmesterei Kolozsváron. Korunk Évkönyv, 1973., 115–125.; Könyv a reneszánszról. Utunk XXVIII., 1973/9.; A mennyezet-vita margójára. Utunk XXXI., 1976/15.; Tisztelt hallgatóság, kedves barátaim! Korunk XXXVII., 1978/10., 861–863.; A barokk Szamosújvár születése. Építés – Építészettudomány XV., 1983., 27–39. (Különlenyomat: Bp., 1983.)
Idegen nyelven
Unele aspecte din istoricul construirii palatului Bánffy din Cluj. Studii și Cercetări de Istoria Artei, 1959/2., 105–125.; Castelul din Hodod și unele considerațiuni asupra arhitecturii barocului în Transilvania. Studii și Cercetări de Istoria Artei, 1966/1., 93–108.; Probleme urbanistice ale orașului Cluj în prima jumătate a secolului al XIX-lea. Studii și Cercetări de Istoria Artei, 1967/2, 237–243.; Despres castele transilvănene cu cornișă crenelată. Buletinul Monumentelor Istorice 1970/1., 16–24.; Orbán Balázs képei. A Hét II., 1971/24.; Altare poliptice din Călățele (Jud. Cluj). In: Studii de istorie a artei. (sub redacția lui Mircea Țoca. Kv., 1982., 128–144.)
Szerkesztés
Művészettörténeti tanulmányok I. (Kelemen Lajos hagyatéka; s. a. r. Buk., 1978.); Művészettörténeti tanulmányok II. (bev. tan. Buk., 1982.); Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei (lektorálta B. Nagy Margit. Buk., 1981.);
Irodalom
Szőcs István: Pallérozódás és pallériasság Erdélyben. Igaz Szó 1970/10. Debreczeni László: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Utunk 1970/43; uő: Régi erdélyi épületekről egykori leltárírók szemével. Utunk 1974/3. Entz Géza: B. N. M.: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1971/3. Balogh Edgár: Száraz leltárak színes káprázata. A Hét 1973/41. Komlovszki Tibor: B. N. M.: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1977/5. Balogh Ferenc: Forrás a műelemzéshez. A Hét 1978/22. Imreh István: Jegyzetek művészekről és mesterekről. Utunk 1978/42. Jakó Zsigmond: Nyersmérleg félúton. B. N. M. köszöntése. Korunk 1978/10. Kovács András: In memoriam: B. Nagy Margit művészettörténész. Gyoma, 1928. május 4–Budapest, 2007. március 4. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 2007/2.