Berszán István (Barót, 1966. dec. 2. – ) – irodalomtörténész, szakíró, egyetemi tanár, tanszékvezető egyetemi docens, író. A középiskolát Baróton, a Baróti Szabó Dávid Líceumban végezte. 1986–1990 között Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és orosz nyelvet, illetve irodalmat tanult. 1990-től három évig egyetemi gyakornok, majd 1993–1996 között doktori tanulmányokat folytatott; ez idő alatt, 1997-ig egyetemi tanársegéd, 1998-ban szerezte meg doktori címét a Magyar Irodalomtudományi Tanszéken. 1997–2001 között egyetemi adjunktus, 2001-től egyetemi docens. A BBTE Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese 2002–2004 között; 2007 óta ugyanitt a Magyar Irodalomtudományi Intézet vezetője. Tagja a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, valamint a Hungarológiai Közlemények szerkesztőbizottságának, 2017–2019 között vendégszerkesztője a Comparative Literature and Culture tematikus számának – (“)Kinetic spaces(”). The Challenge of Complexity by Practical Rhythms. Számos nemzetközi és hazai irodalomtudományi konferencia résztvevője (Drezda, Bécs, Graz, Jyväskylä, Budapest, Szeged, Pécs, Veszprém, Kolozsvár), illetve szervezője.
Kutatási területei az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalom, különösen az empirikus irodalomkutatás, az etikai kritika, az ökokritika és a gyakorlásfizika. Elméletét az írás és az olvasás rítusai kapcsán több kötetében tárgyalja; nyaranta hallgatóinak kísérleti kutatóműhelyként Terepkönyv-táborokat szervez, ahol a gyakorláskutatás elméletét meg is valósítja.
Tagság: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Budapest (1996–); Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár (1998–); Bolyai Társaság, Kolozsvár (1999–); MTA köztestületi tag (2000–); Láthatatlan Kollégium, Kolozsvár (2000–); KMEI Tudományos Tanács, Kolozsvár (2006–); Erdélyi Tehetségsegítő Tanács (2012–); Nyilas Misi Tehetségsegítő Egyesület, Kolozsvár, kurátor (2012–); International Comparative Literature Association (ICLA) (2017–); Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozat, Budapest (2017–)
Díjak: A Látó folyóirat (Marosvásárhely) irodalomkritikai II. díja (1997.); Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Díj, József Attila Tudományegyetem, Szeged (2000.); Érdemoklevél a Babeş–Bolyai Tudományegyetem fejlesztéséért (2003.); Az év tanára, Babeș–Bolyai Tudományegyetem (2008.)
Munkái
Tudományos és esszékötetei
Útkereső. Kritikák, viták, esszék, tanulmányok (szerk. Balázs Imre József. Kv., 2001.); Kivezetés az irodalomelméletből (szerk. Vida Gábor. Mvh., 2002.); Irodalomelmélet – olvasásgyakorlat (szerk. Orbán Gyöngyi. Kv., 2006.); Terepkönyv. Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok (szerk. Szitár Katalin. Kv., 2007.); Gyakorláskutatás. Írások és mozgásterek (szerk. Beke Zsolt. Pozsony, 2013.); Ritmikai dimenziók. Az irodalomtól a gyakorlásfizikáig (Bp., 2018.)
Szépirodalom
Szentvidám Karácsony (Kv., 1998.); A válogatott útibatyú (Kv., 2002.); Bundafüles Subanagy (Kv., 2008.); Angyalok meséi (Kv., 2011.)
Idegen nyelven
Escribir y leer ritualmente. Escritos 2002/26. (Mexikó); El simbolismo de la teoría de la relatividad y la duración como multi-temporalidad. Signa 2003. (Madrid, fordítás); Time(s) of Reading. Transylvanian Review 2010/19.; Land-rover Reading/Writing Exercises. Talent Center Budapest, 2012.; Kaytantotutkimuksen mukaisia lukemis – ja kirjoittamisharjoituksia. Kirjallisuusterapia 2014/2. Helszinki, fordítás); Empirical Research and Practice-oriented Physics for the Humanities and Sciences. CLCWeb: Comparative Literature and Culture 2016/18.; Die Textualität: eine neue Stereotypie der Komparatistik. Echinox 2004/6.; Ages and Rhythms of Literary Practices. Echinox 2011/20.;
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
A Kis herceg mint csönd-toposz. In: Acta Academiae Pedagogicae Szegediensis. Szeged, 1997.; Ki- és vissza-, de honnan hová? In: Acta Academiae Pedagogicae Szegediensis. Szeged, 1997.;
Egy befogadásfolyamat forgatókönyve, Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények 1992/2.; A csend esztétikája, Korunk 1992/8.; Irodalomról szóló beszéd, Korunk, 1993/9.; Ima és identitás, Korunk 1993/12.; Első kötetek (B)irodalma, Korunk 1994/8.; Lét és dráma Az ember tragédiájában, Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények 1995/1.; Gross Arnold – Rajzmitológia, Korunk 1995/10.; Zöld arany, Korunk 2000/2.; Idotréfák – Hamlet, Yorick, Korunk 2001/6.; A válogatott útibatyú, Napsugár 2001/szeptember, október, november, 2002/január, február; Az írás és olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok, Iskolakultúra 2006/16.; A mediális és a gyakorlati, Szőrös Kő 2006/5.; Ideológia és rítus Paul de Man kritikai olvasataiban, Korunk 2006/7.; Régóta gyakorlom magamon az észrevehetetlenséget, Bárka 2007/4.; Az átjárás irodalmi mozgásterei, Filológiai Közlöny 2007/1-2.; Párhuzamos változások, Korunk 2007/4.; Regula és műgond, Korunk, 2007/12.; Mit tud másként? (másokkal) Korunk 2008/5.; Történeti kritika – időbeli tájékozódás, Kalligram 2009/3.; Hegység, mely emberi nevet visel. Bodor Ádám írásgyakorlatának mozgásterei, Helikon Irodalomtudományi Szemle 2010/1-2.; Az irodalmi gyakorlatok korszakai és ritmusai, Nyelv és Irodalomtudományi Közlemények, 2011/2.; Posztszekuláris gyakorláskutatás, Kalligram, 2011.; A változás kultúrája, Korunk 2011/10.; Feljegyzések az időjárásról (Bodor Ádám: Verhovina madarai. Budapest, Magvető, 2011.), Pannonhalmi Szemle 2012/1.; Változatok vadkeleti tágasságra. Bodor Ádám harmadik körzet-regényéről, Új Forrás 2015/5.; Egyhelyben barangolás. Az írás és olvasás kiegészítő ritmikai dimenzióiról, Korunk 2015/11.; Ismétlés-e a gyakorlás? A megfigyelt és a követett ritmusról, Tiszatáj online (https://tiszatajonline.hu/semleges/berszan-istvan-ismetles-e-a-gyakorlas/), 2016. január;
Film
Terepkönyv oldalak (21’, forgatókönyv: B. I., op., vágó: Lakatos Róbert, asszisztens: Böjthe Sándor). Kv., 2015.
Irodalom
BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék (utolsó megtekintés 2022. 05. 29.) http://hunlit.lett.ubbcluj.ro/hu/tanarok/berszan-istvan – https://lett.ubbcluj.ro/intezetek/magyar-irodalomtudomanyi-intezet/berszan-istvan/?lang=hu – Lelkiismeretünk bekötőútjain. Beszélgetés Berszán István irodalmárral. Keresztény Szó 2013/9. –