Csapó József, Csapó M., Csapó-Miklóssy (Temesvár, 1911. márc. 16. – 1979. máj. 1., Kolozsvár) – mezőgazdasági szakíró. ~ I. József apja. Középiskoláit Temesvárt, főiskolai tanulmányait Kolozsvárt végezte, 1948-ban itt szerzett biológiából doktorátust. 1935-től 1948-ig a kézdivásárhelyi gimnáziumban és a Gazdasági Iskolában tanított, 1948 óta a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola tanára. Eleinte a botanika, majd a talajtan érdekli. Főleg pedológiai kérdésekkel a talajtérképezés elméleti és gyakorlati problémáival, a talaj vízháztartásával, a vízháztartás gyakorlati vonatkozásaival, valamint a kutatási módszerek fejlesztésével foglalkozott. Magyar és német nyelvű szaktanulmányait a Scripta Botanica Musei Transilvanici (1942), az Acta Bolyaiana (1948), a magyarországi Agrokémia és Talajtan (1954, 1956, 1960) közölte, önállóan és társszerzőként írott szaktanulmányainak nagy részét román nyelven a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola folyóiratában jelentette meg. Ismeretterjesztő írásait az Erdélyi Gazda (1937), Igazság, Művelődés és a nagyváradi Fáklya közölte. Számos egyetemi jegyzet szerzője, román szakmunkák fordítója.
Jelentősebb kötetei: Talajtan (1958); Egyszerű talajvizsgáló módszerek (1962); Talaj és termelés (Csapó I. Józseffel, 1980). László Béla: Laboratóriumtól a dús termésig. Beszélgetés Cs. M. J. professzorral és munkatársaival. Korunk 1966/12. Rostás Zoltán: Látogatás kilenc tudósnál: Az erdélyi talajok tudós szakembere. A Hét Évkönyve 1978. Jakab Sámuel: Életét a talajtannak szentelte. A Hét 1979/28.
Csapó József, Csapó M., Csapó-Miklóssy (Temesvár, 1911. márc. 16. – 1979. máj. 5., Kolozsvár) – mezőgazdasági szakíró. Csapó I. József apja. Középiskoláit Temesvárt végezte, mivel korán árván maradt, továbbtanulását a kolozsvári piarista rend segítette, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt kezdte mint kispap, majd kilépett a piarista rendből. Az 1930-as években román nyelven tanult a kolozsvári tudományegyetem természetrajz karán, természetrajztanári képesítést szerzett.
1935-től a kézdivásárhelyi Kantai Főgimnáziumban tanított, közben tudományos kutatással foglalkozott, Soó Rezső professzor Székelyföld flórájának előmunkálatai c. kötetéhez gyűjtött adatokat. Az 1940-es években a kézdivásárhelyi Mezőgazdasági Szakiskola tanára és igazgatója. 1943-ban magyarországi talajtani kutatókkal talajtérképzési munkálatokban vesz részt. 1948-ban a kolozsvári talajtani tanszéken doktorátust szerzett, szintén ebben az évben kinevezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola tanárává.
Eleinte a botanika, majd a talajtan érdekelte. Főleg pedológiai kérdésekkel a talajtérképezés elméleti és gyakorlati problémáival, a talaj vízháztartásával, a vízháztartás gyakorlati vonatkozásaival, valamint a kutatási módszerek fejlesztésével foglalkozott; könyveivel és szakdolgozataival nemzetközileg is elismertté vált. 1955-ben határozottan fellépett a magyar mezőgazdasági kar megszüntetése ellen, 1959-ben, mikor végül megszüntették a magyar kart, Csapó József még egy évig taníthatott, majd megfosztották az előadás jogától, bár megmaradt a talajtani tanszék vezetőjének. Ezek után lemondott vezetői tisztségéről, és az egyetem keretén belül létrehozta a Talajtani és Agrokémiai Laboratóriumot, itt folytatta kutatói tevékenységét nyugdíjba vonulásáig.
Magyar és német nyelvű szaktanulmányait a Scripta Botanica Musei Transilvanici (1942), az Acta Bolyaiana (1948), a magyarországi Agrokémia és Talajtan (1954, 1956, 1960) közölte, önállóan és társszerzőként írott szaktanulmányainak nagy részét román nyelven a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola folyóiratában jelentette meg. Ismeretterjesztő írásait az Erdélyi Gazda (1937), Igazság, Művelődés és a nagyváradi Fáklya közölte. Szakirányú közleményei az Acta Bolyaiana, a Buletin Ştiinţific, a Studii şi cercetări ştiinţifice Cluj, az Anuarul lucrărilor Stiinţifice Bucureşti, a Studia Universitatis Babeş-Bolyai gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Számos egyetemi jegyzet szerzője, román szakmunkák fordítója.
Jelentősebb kötetei: Talajtan (1958); Egyszerű talajvizsgáló módszerek (1962); Talaj és termelés (Csapó I. Józseffel, 1980).
Tagság: Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Fiókja, Romániai Talajtani Társaság, Nemzetközi Talajtani Társaság
Munkái
Kötetei
Néhány kulturasszociáció vízgazdálkodása és hasznosítható vizének felhasználása (doktori disszertáció, 1948.); Mit kell tudnunk a talaj vízgazdálkodásáról? (1955); Talajtan a gyakorlatban (1956.); Talajtan (1958.); Egyszerű talajvizsgáló módszerek (1962.)
Társszerzőkkel
A talajtérkép alkalmazása a mezőgazdaságban és talajhatározó (Szász Istvánnal és Marian Nemeşsel. Buk., 1954.); Talaj és termelés (Csapó I. Józseffel. Buk., 1980);
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Adatok a Székelyföld, különösen Kézdivásárhely környékének flórájához. Scripta Botanica Musei Transsilvanici, 1942/1., 113–115.; Kalotaszegi kirándulások III. A talaj (Szabó T. E. Attilával). Művelődés, 1976/29., 50–54.;
Fordítás
Talajtan (tankönyv mezőgazdasági szakiskolák részére. Buk. 1952.)
Irodalom
László Béla: Laboratóriumtól a dús termésig. Beszélgetés Cs. M. J. professzorral és munkatársaival, Korunk 1966/12. – Rostás Zoltán: Látogatás kilenc tudósnál. Az erdélyi talajok tudós szakembere, A Hét Évkönyve 1978. – Jakab Sámuel: Életét a talajtannak szentelte. A Hét, 1979/28. – Dali Sándor: Országos tudományos értekezlet Árkoson. Beszélgetés Csapó József mérnökkel, a mezőgazdasági tudományok doktorával, A Hét, 1979/9. 48. – Dr. Szőcs Géza: Dr. Csapó M. József. Pedagógusok arcképcsarnoka. Debrecen, 2015. (http://www.kspe.hu/data/pa/PA-2015.pdf ) –