Engel Károly (Kisszedres, 1923. szept. 25.) irodalom- és művelődéstörténész, műfordító, bibliográfus. *E. Szabó Ilona férje. Középiskoláit Nagyváradon, egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán végezte (1947); középiskolai tanár volt Nagyváradon, majd a nagyenyedi Bethlen Könyvtárban dolgozott (1953-55), egy ideig az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője, 1957-től az Akadémia kolozsvári fiókjának Nyelv- és *Irodalomtudományi Intézetében tudományos kutató, 1975-től az RSZK Akadémiája kolozsvári könyvtárának kutatója.
Tanulmányainak jelentős része a román-magyar művelődési kapcsolatokat tárja fel: megállapítja Csokonai Békaegérharcának román fordítóját (NyIrK 1958/1-4), értékeli Jósika Miklós életművének román vonatkozásait (NyIrK 1966/1), kimutatja Madách és Coşbuc eszmerokonságát (Korunk 1966/9), feldolgozza a "hídverők" Veress Endre és *Bitay Árpád munkásságát (Korunk 1968/4), távlatot nyit egy hazai összehasonlító irodalomtörténet felé (Korunk 1970/1), Budai-Deleanu magyar szemmel címen ír tanulmányt (Igaz Szó 1970/8), bemutatja a nagyváradi Ady Endre Társaságot (NyIrK 1971/1), az első bukaresti magyar lapot (Korunk Évkönyv 1974), Decebal és Napoca megjelenését az erdélyi magyar irodalomban (Utunk Évkönyv 1975), Ady fogadtatását a kolozsvári sajtóban (NyIrK 1977/1), vagy szempontokat ad az ifjú Halici Mihály életútjának, németalföldi és angliai munkásságának felderítéséhez (NyIrK 1978/2).
Tanulmányait román szakfolyóiratok is közlik, így a Limba şi Literatură, Studia et Acta Musei Nicolae Bălcescu, Revista de Istorie şi Teorie Literară, Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Jelentősebb román nyelvű tanulmányai: Circulaţia cărţilor franceze în Transilvania în a doua jumătate a sec. XIX (a Probleme de literatură comparată şi sociologie literară c. kötetben, 1970), valamint az erdélyi magyar összehasonlító *irodalomtudomány történeti vázlata 1918-ig (Contribuţii ale comparatiştilor maghiari din Transilvania pînă la primul război mondial címmel az Al. Dima és Ovidiu Papadima szerkesztésében megjelent Istoria şi teoria comparatismului în România c. tanulmánygyűjteményben, 1972).
Többnyire Köllő Károly írói néven jegyzett műfordításai és irodalmi összeállításai: Constantin Negruzzi: Válogatott művei (Román Klasszikusok 1957); Vasile Alecsandri: Színművek (Sz. Nagy Géza és *Veress Zoltán közreműködésével, 1961); Vasile Alecsandri: Séta a hegyekben (prózai írások, 1965); Szépliteratúrai ajándék. Erdélyi magyar elbeszélők a XIX. századból (1967); Kóbor poéta vallomása. Középkori vágáns költők és névtelen szerzők versei (Téka 1970); Supplex Libellus Valachorum (Iosif Pervain párhuzamos tanulmányával, Téka 1971); Égő lángban forog szívem. Régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi énekek (Kocziány László gyűjtése, 1972); Dimitrie Cantemir: Moldva leírása (Cselényi Bélával és Debreczeni Józseffel, latinból, 1973).
Tanulmányainak jelentős része a román–magyar művelődési kapcsolatokat tárja fel: megállapítja Csokonai Békaegérharcának román fordítóját (NyIrK 1958/1-4), értékeli Jósika Miklós életművének román vonatkozásait (NyIrK 1966/1), kimutatja Madách és Coşbuc eszmerokonságát (Korunk 1966/9), feldolgozza a „hídverők”, Veress Endre és Bitay Árpád munkásságát (Korunk 1968/4), távlatot nyit egy hazai összehasonlító irodalomtörténet felé (Korunk 1970/1), Budai-Deleanu magyar szemmel címen ír tanulmányt (Igaz Szó 1970/8), bemutatja a nagyváradi Ady Endre Társaságot (NyIrK 1971/1), az első bukaresti magyar lapot (Korunk Évkönyv 1974), Decebal és Napoca megjelenését az erdélyi magyar irodalomban (Utunk Évkönyv 1975), Ady fogadtatását a kolozsvári sajtóban (NyIrK 1977/1), vagy szempontokat ad az ifjú Halici Mihály életútjának, németalföldi és angliai munkásságának felderítéséhez (NyIrK 1978/2).
Tanulmányait román szakfolyóiratok is közlik, így a Limba şi Literatură, Studia et Acta Musei Nicolae Bălcescu, Revista de Istorie şi Teorie Literară, Studia Universitatis Babeş-Bolyai. Jelentősebb román nyelvű tanulmányai: Circulaţia cărţilor franceze în Transilvania în a doua jumătate a sec. XIX (a Probleme de literatură comparată şi sociologie literară c. kötetben, 1970), valamint az erdélyi magyar összehasonlító irodalomtudomány történeti vázlata 1918-ig (Contribuţii ale comparatiştilor maghiari din Transilvania pînă la primul război mondial címmel az Al. Dima és Ovidiu Papadima szerkesztésében megjelent Istoria şi teoria comparatismului în România c. tanulmánygyűjteményben, 1972).
Többnyire Köllő Károly írói néven jegyzett műfordításai és irodalmi összeállításai:
Constantin Negruzzi: Válogatott művei (Román Klasszikusok 1957); N. Rădulescu: A mi zászlóvivőnk (Buk., 1957.); Vasile Alecsandri: Világszép Ilonka és Árva Jancsi (Buk., 1960.); Vasile Alecsandri: Színművek (Sz. Nagy Géza és Veress Zoltán közreműködésével, 1961); Vasile Alecsandri: Séta a hegyekben (prózai írások, 1965); Szépliteratúrai ajándék. Erdélyi magyar elbeszélők a XIX. századból (1967); Kóbor poéta vallomása. Középkori vágáns költők és névtelen szerzők versei (Téka 1970); Supplex Libellus Valachorum (Iosif Pervain párhuzamos tanulmányával, Téka 1971); Égő lángban forog szívem. Régi magyar kéziratos énekeskönyvekben fennmaradt román világi énekek (Kocziány László gyűjtése, 1972); Dimitrie Cantemir: Moldva leírása (Cselényi Bélával és Debreczeni Józseffel, latinból, 1973); Kelt Balázsfalván… A román-magyar levelezés múltjából 1746–1916 (közread. Ioan Chindris, Kovács Ferenc. Buk., 1985.);
Önálló kötete
Két irodalom mezsgyéjén. Tanulmányok a román-magyar irodalmi kapcsolatok történetéből (Buk., 1984.);
Irodalom
Hagyatéka az EMKE Szabédi László Emlékházának könyv- és levéltárában található.