Keszy-Harmath Sándor (Torda, 1926. márc. 14.) közgazdasági és demográfiai szakíró. ~ Vera apja. Középiskoláit Kolozsvárt a Róm. Kat. Főgimnáziumban (1945), felsőbb tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdasági karán (1949) végezte. A *Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. A Bolyai Tudományegyetem politikai gazdaságtani tanszékén asszisztens, majd lektor, tagja az időszerű gazdasági kérdéseket kutató csoportnak, 1957-től Marosvásárhelyen a Tartományi Néptanács tervosztályán dolgozott, majd miután A *Magyar Autonóm Tartomány gazdasági monográfiája szerkesztőjeként irredentizmussal és szeparatizmussal vádolva állásából eltávolították, 1960-tól az 5. számú Autójavító Vállalat munkaszervezési osztályát vezette, 1971 óta a Kolozs megyei Tervező és Kutató Intézet területrendezési részlegének főközgazdásza.
Első írása 1947-ben jelent meg a Világosságban. Az Igazság, Romániai Magyar Szó, ill. Előre, Vörös Zászló, Vörös Lobogó napilapok, a Korunk, Probleme Economice, Viaţa Economică folyóiratok munkatársa. Feleségével, K. Moravszky Edittel közösen elemezte A kalotaszegi egykéről c. tanulmányban (Korunk 1957/6) négy Kolozs megyei község népmozgalmi adatait.
Gyűjteményes kötetekben szakdolgozatai jelentek meg, így a reálbér kérdéseiről A munkatermelékenység kérdései a vasúti Főműhelyekben (1948) s az értéktörvény helyes felhasználásának egyes feltételeiről a szocialista iparvállalatokban, továbbá a jegyrendszer megszüntetésének jelentőségéről az Időszerű közgazdasági kérdések (1955) c. gyűjteményes kötetben; utóbbi német fordításban is (1956). A Népgazdasági Tanulmányok c. gyűjtemény (1957) a reálbérek alakulását meghatározó tényezőkről írt dolgozatát közölte, a Változó valóság c. kötet (1978) szociográfiai tanulmányai között pedig Népesedési kérdések Kalotaszegen c. alapvető feldolgozásával szerepel, melyben az egykevidék kérdésére visszatérve a születéskorlátozásnak az eltartottsági teher növekedésében s az életszínvonal csökkenésében megnyilvánuló következményeit mérte fel. Tanulmányaival részt vett a Helsinkiben (1981) és Budapesten (1983) megtartott európai szociológiai kongresszusokon; utóbbin Dimitrie Gusti szociológiai iskolájának és módszereinek a falusi területek övezetesítésében való felhasználásáról értekezett. A Kolozs Megyei Tervező és Kutató Intézet keretében a következő tervek főnöke volt: Kolozs megye városainak fejlődése a következő húsz évben; A falusi települések fejlesztésének kérdései Kolozs megyében; A jövőbeni városok hálózata Kolozs megyében; A kisipar fejlesztését szolgáló nyersanyagok azonosítása. A BabeşBolyai Egyetemmel közösen dolgozik a Nyugati Szigethegység komplex fejlesztési tervén.
Munkája: Kizsákmányolás a tőkés Dermatában. (Kohn Hillel vezette munkaközösséggel, Kv. 1953).
ASZT; Demográfiai robbanás Székelykeresztúron. LM 3294.
Első írása 1947-ben jelent meg a Világosságban. Az Igazság, Romániai Magyar Szó, ill. Előre, Vörös Zászló, Vörös Lobogó napilapok, a Korunk, Probleme Economice, Viaţa Economică folyóiratok munkatársa. Feleségével, K. Moravszky Edittel közösen elemezte A kalotaszegi egykéről c. tanulmányban (Korunk 1957/6) négy Kolozs megyei község népmozgalmi adatait.
Gyűjteményes kötetekben szakdolgozatai jelentek meg, így a reálbér kérdéseiről A munkatermelékenység kérdései a vasúti Főműhelyekben (1948) s az értéktörvény helyes felhasználásának egyes feltételeiről a szocialista iparvállalatokban, továbbá a jegyrendszer megszüntetésének jelentőségéről az Időszerű közgazdasági kérdések (1955) c. gyűjteményes kötetben; utóbbi német fordításban is (1956). A Népgazdasági Tanulmányok c. gyűjtemény (1957) a reálbérek alakulását meghatározó tényezőkről írt dolgozatát közölte, a Változó valóság c. kötet (1978) szociográfiai tanulmányai között pedig Népesedési kérdések Kalotaszegen c. alapvető feldolgozásával szerepel, melyben az egykevidék kérdésére visszatérve a születéskorlátozásnak az eltartottsági teher növekedésében s az életszínvonal csökkenésében megnyilvánuló következményeit mérte fel. Tanulmányaival részt vett a Helsinkiben (1981) és Budapesten (1983) megtartott európai szociológiai kongresszusokon; utóbbin Dimitrie Gusti szociológiai iskolájának és módszereinek a falusi területek övezetesítésében való felhasználásáról értekezett. A székelyföldi kivándorlások történelméből c. tanulmányát a Művelődés Antológia közli (2001/6–9). A Kolozs Megyei Tervező és Kutató Intézet keretében a következő tervek főnöke volt: Kolozs megye városainak fejlődése a következő húsz évben; A falusi települések fejlesztésének kérdései Kolozs megyében; A jövőbeni városok hálózata Kolozs megyében; A kisipar fejlesztését szolgáló nyersanyagok azonosítása. A Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel közösen dolgozik az Erdélyi-szigethegység komplex fejlesztési tervén.
Munkája
Kizsákmányolás a tőkés Dermatában. (Kohn Hillel vezette munkaközösséggel, Kv. 1953).
Szerkesztés
Volt egyszer egy autonómia (főszerk. Bp. 2009)
Irodalom
ASZT: Demográfiai robbanás Székelykeresztúron. LM 3294.