Kubán Endre, ifjabb (Resicabánya, 1909. ápr. 5. 1991. márc. 1. Temesvár) újságíró, szerkesztő, író, idősb ~ Endre fia. Székelyudvarhelyen érettségizett (1927). Újságírói pályáját a temesvári *Déli Hírlapnál kezdte, a *Brassói Lapok bánsági tudósítója (1930-32), a 6 Órai Újság, majd 1941-42-ben a temesvári Magyar Hírlap munkatársa. Elbeszéléseit, riportjait, beszámolóit a *Független Újság és a *Keleti Újság is közölte. 1944 őszétől az MNSZ közművelődési munkáját irányítja Temes megyében. Részt vesz az *Arany János Társaság újjászervezésében és a Bánsági Magyar Írók Antológiája (1946) szerkesztésében. 1948-tól 1952-ig a temesvári *Szabad Szó, 1949-50-ben a *Bánsági Írás belső munkatársa. Az Írószövetség temesvári fiókjának titkára, a Bánsági Üzenet (1957) és a Bánáti Tükör (1961) c. kiadványok szerkesztője. Gondozásában jelent meg az Egy szelet fény (Tv. 1967) c. antológia. 1969-ben vonult nyugalomba.
Szociográfiai fogantatású riportjait 1932-ben Ismeretlen Erdély c. alatt saját költségén kötetben is kiadta, bemutatva a gazdasági válság csapásai alatt sínylődő resicai és zsilvölgyi proletárok, a bankuzsora fojtogatta bánsági parasztok sanyarú életét. A gyűjtemény megdöbbentő adataival keltett feltűnést. Az író a 30-as évek második felében utazást *tett Csehszlovákiában, s beszámolójával felhívta a figyelmet a fenyegető fasiszta veszélyre.
A 40-es évek elején kiadott ismeretterjesztő munkái tankönyv-pótló szerepet töltöttek be Dél-Erdélyben. Bírálója, *Vita Zsigmond azonban nagyobb szakmai pontosságot követelt az Irodalmi kiskáté megjelenésekor.
Vázlatos voltában is népszerűsítő jelentőségű volt a Petőfi-kultusz körébe sorolható szerelmi regénye s Fráter György emlékét idéző történelmi visszapillantása is. Ebben az időszakban a *Havi Szemle munkatársa.
1944 után Tüzes trón c. folytatásos regénye a *Szabad Szóban Dózsa Györgynek, az MNSZ pályázatán díjat nyert Utolsó találkozás c. színdarabja Szabó Árpádnak, a MADOSZ vértanújának (Művelődés 1972/5), a Dolgozó Nő, Orizont, *Szabad Szó hasábjain Ocskó Teréznek és Ştefan Plăveţnak, az antifasiszta harc e két áldozatának állít emléket. Számos írásában (Utunk, *Korunk, Művelődés) foglalkozik a román-magyar kulturális kapcsolatokkal.
Kötetei: Ismeretlen Erdély (Tv. 1932); Irodalmi kiskáté (Tv. 1941); Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál… (regény Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről, Tv. 1941); A szőrösfülű barát (regény Martinuzziról, Tv. 1942); Korok és emberek (esszégyűjtemény, Tv. 1946); Hősök… kortársak (portrék, Tv. 1983).
(Sz. J.)
Méliusz József: Újságírók a baloldalon. *Korunk 1933/2. *Vita Zsigmond: A romániai magyar könyvkiadás újabb szakasza. *Déli Hírlap 1941. jún. 9. Puhala Sándor: Bírálat többek kívánságára. *Déli Hírlap 1942. jún. 22. Izsák László: Csendes köszöntő. *Szabad Szó 1969. ápr. 20. Pongrácz P. Mária: Egy ember a betű rengetegén. *Temesvári Új Szó 1991. márc. 9.