lapterjesztés kisebbségi körülmények közt a sajtó fennmaradásának rendkívül jelentős eszköze. A kizárólag utcai árusításon alapuló ~ az előfizetői hálózat kiépítése nélkül már a *romániai magyarság települési szétszórtsága következtében is kockázatos. Ahol intézmények, testületek álltak a lap, folyóirat, időszaki kiadvány mögött, így egyházak, pártok, szakmai közösségek (EMGE, EME), szövetkezetek, ifjúsági szervezetek (Erdélyi Fiatalok, KMDSZ) vagy egyesületek (EKE), ott a ~ magára a kiadást biztosító intézményre hárult, más esetben azonban így a magánkézben lévő sajtó (Független Újság, *Brassói Lapok) s irodalmi folyóiratok esetében önkéntes vagy fizetéssel alkalmazott terjesztők segítségével történt. A *Brassói Lapok népszerűsítésében *Bernáth Ernő és *Mátéffy Győző személyes kapcsolata a meglátogatott előfizetőkkel játszott gyakorlati szerepet.
Az 1944 őszén bekövetkezett hatalomváltás után, főleg mivel a ~ bürokratikus postai módja nem bizonyult kielégítőnek, egyes intézmény-háttér nélküli lapok saját terjesztői hálózat kifejlesztésére kényszerültek. Jellegzetes volt az Igaz Szó, *Korunk s az ifjúsági folyóiratok terjesztési módja részint kollektív iskolai előfizetések, részint a helyi nemzetiségi számarányokra épülő előfizetésgyűjtő kampányok, helyszíni kiszállások útján. Különösen bevált *Bernáth Ernő személyes látogató módszere az Új Élet, Szász Istváné az Utunk, Farkas László és Könczei Ádám hasonlóan családias előfizető-toborzása a *Korunk népszerűsítésében. Szórványvidéken jelentős segítséget vállalt a papság s a tanszemélyzet az anyanyelv művelése terén nélkülözhetetlen folyóiratok, így a *Napsugár *gyermeklap terjesztése terén.
A piacgazdaságra való áttérés nehézségei közepette 1990 óta fokozódott a ~ gondja: a hiányos postai terjesztés pótlására egyes lapok önálló terjesztési vállalatok létesítésére törekednek.