Lázok János (Bánffyhunyad, 1954. febr. 18.) irodalomtörténész, kritikus. Szülőhelyén végezte a középiskolát (1973), a Babeş-Bolyai Egyetemen magyar-angol szakos tanári diplomát szerzett (1978). A disznajói Általános Iskola tanára (1978-82), majd Marosvásárhelyen a Pedagógusok Háza magyar tanári szakkörének vezetője. 1990 óta az Erdélyi *Figyelő szerkesztőségének tagja, 1992-től a lapot előállító Custos Kft keretében vállalt tisztséget. A csíkszeredai székhellyel alakult Interdialog Társaság vezető tanácsának tagja.
Első írását a *Korunk közölte (1977); itt s az Igaz Szó, A Hét, NyIrK hasábjain *jelentek meg tanulmányai; az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984-es kötetében szerepel. Újabb tanulmánya Szőcs Géza Kilátótorony és környéke c. verseskötetének gondolatvilágáról szól (Meddig nyávognak a vasmacskák? *Korunk 1978/7). Több tanulmányban vizsgálta *Sütő András drámái kapcsán a történeti beleélést múlt és *jelen helyzet- és jellemazonosságaiban. A céltól az eszközig: a Sütő-novelláktól a Sütő-drámákig c. témanyitását (NyIrK 1981/1) követték A szúzai menyegző elemzései (A Hét 1981/9; *Korunk 1983/9), közben a Csillag a máglyán Seprődi Kiss Attila-féle rendezéséhez fűzött kritikai észrevételeket (*Korunk 1983/2). E feldolgozások menetében született (kéziratban évek óta készen álló) átfogó monográfiája *Sütő András drámatrilógiájáról az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán és a Káin és Ábel szerkezeti s értelmi egybecsengései alapján.
Lázok János (Bánffyhunyad, 1954. febr. 18.) – irodalomtörténész, kritikus. Szülőhelyén végezte a középiskolát (1973), a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar–angol szakos tanári diplomát szerzett (1978). A disznajói Általános Iskola tanára (1978–82), majd Marosvásárhelyen a Pedagógusok Háza magyar tanári szakkörének vezetője. 1990–95 között az Erdélyi Figyelő szerkesztőségének tagja, 1994-től a lap megszűnéséig annak főszerkesztője. 1992-től a lapot előállító Custos Kft. keretében vállalt tisztséget. A csíkszeredai székhellyel alakult Interdialog Társaság vezető tanácsának tagja. Szintén 1992-től a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Intézet óraadó tanára (1994-ig), majd egyetemi adjunktus, 2009-től pedig egyetemi docens.
Első írását a Korunk közölte (1977); itt s az Igaz Szó, A Hét, NyIrK hasábjain jelentek meg tanulmányai; az Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984-es kötetében szerepel. Újabb tanulmánya Szőcs Géza Kilátótorony és környéke c. verseskötetének gondolatvilágáról szól (Meddig nyávognak a vasmacskák? Korunk 1978/7). Több tanulmányban vizsgálta Sütő András drámái kapcsán a történeti beleélést múlt és jelen helyzet- és jellemazonosságaiban. A céltól az eszközig: a Sütő-novelláktól a Sütő-drámákig c. témanyitását (NyIrK 1981/1) követték A szúzai menyegző elemzései (A Hét 1981/9; Korunk 1983/9), közben a Csillag a máglyán Seprődi Kiss Attila-féle rendezéséhez fűzött kritikai észrevételeket (Korunk 1983/2). E feldolgozások menetében született átfogó monográfiája Sütő András drámatrilógiájáról az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán és a Káin és Ábel szerkezeti s értelmi egybecsengései alapján.
Tagság: EME (1996); az MTA köztestületi tagja (2000)
Munkái
Magyar irodalom (tankönyv a 12. osztály számára; társszerzőkkel. Buk., 1995); Sütő András drámatrilógiája (Mv., 1997); Bevezetés az antik görög színház történetébe (Mv., 2009);
Gyűjteményes kötetekbe
Írói önvizsgálat és a szociográfiai leírás viszonya Sütő András naplóregényében. In Egy műfaj válsága? (gond. Beke György. Bp., 2002. 66–72.); A Káin és Ábel metaforikus mélyszerkezete. Korunk, 1992/8.; Emlékirat a leendő Bolyai Egyetem ügyében 1945-ből (Vincze Gáborral). Korunk, 1995/7.;
Szerkesztés
Nagy Attila: Mélyülő ablakok (versek. Kv., 1994); Nagy Attila: Elhullatott jelen (versek. Kv., 1995); Erdély magyar egyeteme 1944–1949. (Mv., 1995, 1998); Káli Nagy Lázár visszaemlékezései. Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821. (Mv., 2009); Magyar nyelvű felsőfokú színészképzés Marosvásárhelyen (társszerk. Mv., 2011);
Irodalom
Czintos Emese: Így már más… L. J.: Sütő András drámatrilógiája Látó, 1997/12.