Március alcíme szerint "Az erdélyi magyar egyetemi *ifjúság szava". A kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége (KMDSZ) kiadásában időszakosan megjelenő főiskolás folyóirat. Szerkesztette Derzsi Sándor, Kolosy Márton és Lőrinczi László. *Mindössze öt száma ismeretes.
Az 1. szám vezércikke 1942 júniusában Tiszta cél és magyar szív címmel hitvallás a fiatalság népi elhivatottsága mellett. "Hiszünk abban a népben írják , amely *minket adott és amelynek *mi *mindent adni akarunk, mert ő a megújulás, a jövő, és akarjuk, hogy úr legyen azon a földön, amelyet megszerzett, megvédett és megdolgozott. Nem jelszóként, hanem valóságként hirdetjük, hogy osztályokat nem ismerünk a magyar társadalomban, hanem csak *munkás rendeket, amelyeket a lélek és a tudat fűz össze." A cikk aláírói közt találjuk többek közt Imreh István, *Kállay Ernő, Kerekes Jenő, Létay Lajos, *Marosi Péter, Parajdi Incze Lajos, Polgár István, *Salamon Sándor nevét. A *fiatalok ragaszkodnak a hagyományokhoz, hozzátéve, hogy "mindenekelőtt saját magunk példájával kell elöljárnunk, és ezért *minden hibát magunkban keresünk először. És akkor leszünk méltók önmagunkhoz, ha a legkisebb szálkának sem irgalmazunk, amely a *mi szemünkben van. De ezt másoktól is megkívánjuk. Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül ezen az úton, és testvéri kézfogásra nyújtjuk kezünket azok felé, akik velünk együtt akarnak haladni."
Ebben a szellemben idézik a múltból Széchenyi István és *Mikó Imre igéit s hivatkoznak *Németh László tanítására. Lőrinczi László értekezésének kulcsa: "Az erdélyi ifjú legyen művelt"; *Marosi Péter Ki a középosztályból c. alatt az értelmiséggé válást sürgeti; *Kállay Ernő a falukutatáshoz köti a helyes önismeretet. A népi irányzatosság jelképei András László fametszetei napszámosokról, homokszedőkről, kapásokról.
A 2. szám a Március Baráti Kör megbeszéléseiről tudósít, *Salamon Sándor megírja Móricz Zsigmond nekrológját s *Gellért Sándor az orosz frontról küldi az író halálakor szerzett Mennyországban c. versét. Versekkel jelentkezik *Hegyi Endre is. A 3. számban Kodály Zoltánt köszöntik, *Makkai Endre a népművelés feladatait taglalja, *Olosz Egon bemutatja Bene Józsefet *mint fiatal festőművészt. A 4. számban Gyűjtő Sándor társadalmi közeledést hirdet a *munkásság felé, arra hivatkozva, hogy "a *munkásság előőrsei feszegetik a szűk bejáratot a magyar társadalomba. *Millió lélek áll mögöttük, képességeiben, egyéni értékeiben ismeretlenül." Ugyanitt Imreh István tanulmányt közöl egy székely falu közbirtokosságának gazdasági átalakulásáról, majd az utolsó, 5. számban 1943 novemberében Közgazdászok Bálványosváralján c. alatt a KMDSZ falutanulmányozó munkatáboráról szól, a falu korszerűsítését sürgetve. Major László ugyanekkor egy kalotaszegi kiszállásról számol be, amelynek napjai során a *fiatalok egészségügyi adatok gyűjtésével készülnek fel orvosi hivatásukra. Itt találkozunk Cseres Tibor verseivel is.
A ~ nem mentes a világháborús kor ideológiai beütéseitől, de tudatosan távol tartja magát akár jobb, akár bal szélsőségektől. 6. számának megjelentetése a bekövetkező hitlerista megszállás *miatt már lehetetlenné vált.
(B. E.)