Marót Sándor, 1916-ig Rosenberg (Arad, 1884. júl. 4. 1944. jún. Auschwitz) író, szerkesztő. Tanulmányait szülővárosában és Budapesten végezte. Hírlapírói tevékenységét 1904-ben még eredeti családi nevén az Arad és Vidéke c. napilapnál kezdte. 1906-tól a debreceni *Független Újság segédszerkesztője. Visszatérve Aradra Tükör címmel lapot szerkeszt Sulik Kálmánnal, s a Kölcsey Egyesületben tevékenykedik. 1919-től *Nagyváradon a *Szabadság szerkesztője, a lap és a *Nagyvárad egyesülése után utóbbi napilap felelős szerkesztője. Művelődési tevékenységét értékelve a *Szigligeti Társaság társelnökévé választja; szerepet vállal a helybeli Újságíró Egyesület és a Romániai Kisebbségi Újságírók Országos Szövetsége vezetésében is. Örök tűz c. darabját Aradon, Egérfogó c. szatirikus színművét *Nagyváradon és Kolozsvárt sikerrel mutatták be.
A formabontó epika egyik művelője. Koporsóban c. novellája a Magyar Szóban jelent meg 1919-ben, újraközölte A Magyar Szó, Tavasz 1919-1920 Antológiában (1971) Kovács János.
Kötetei: Nincs halál (elbeszélések, színdarab, Nv. 1924); A befelé néző ember (Nv. 1927); Világ ablaka (esszék, Nv. 1938); Napfény és felleg egy város felett (aradi emlékek, Nv. 1940). Hely- és évjelzés nélkül jelent meg Szivárvány c. kötete.
(T. E.)
Osvát Kálmán Erdélyi lexikon. Nv. 1928. 188. A város magyar társadalma és az újságírókar M. S. 30 éves írói jubileumára készül. *Nagyvárad 1935. nov. 24. A tegnap városa. A *nagyváradi zsidóság emlékkönyve. Tel-Aviv 1981. 412.
ÁVDolg. *Mezei Piroska: A *Nagyváradi *Napló irodalmi anyaga 1928-1940. Kv. 1964.