Máthé János (Magyarhermány, 1898. dec. 23. 1986. jan. 17. Marosvásárhely) helytörténész, néprajzi író. Négy osztályt végzett a székelyudvarhelyi és a nagyenyedi református kollégiumban (1909-12). Földműves. Alakját *Sütő András méltán hasonlítja Veres Péterhez, *Sylvester Lajos pedig így jellemzi az autodidakta kutatót: "Beszédeinek, írásainak gondolati tisztasága, stílusának népi íze és tudományos tartása tanulságos és élvezetes…"
Első írását az Erdővidéki Hírlap közölte Baróton (1935). A Megyei Tükörben jelentek meg történelmi korrajzai Barótról (1969), Zalánpatakáról (1971), Gábor Áron bodvaji ágyúöntéséről (1973). Feldolgozta a *Falvak Dolgozó Népe számára a régi magyarhermányi utcai népjátékokat (1970), s ugyanebben az évben közzétette faluja 500 címszós tájszójegyzékét a budapesti Magyar Nyelvőr, ill. a bukaresti *Művelődés hasábjain. Jellemző tájékozottságára, hogy szakemberekkel szemben ő igazítja helyre a székely társadalom volt rendi tagozódását ért félreértéseket (Korunk 1970/7). A Kriterion Változó valóság (1978) c. gyűjteményes kötetében monografikus rajzot ad falujáról, s az *Új Élet Székelyek Kufsteinban c. részletes megemlékezését közli a szabadságharcban részt vett honvédtisztek raboskodásáról (1981).
Cikkei jelentek meg A Hét, Brassói Lapok, *Jóbarát hasábjain is.
(B. E.)
Sütő András: Erdővidéki napló. *Utunk 1969/25; újraközölve Rigó és apostol. 1970. 26-27. *Sylvester Lajos: Portré helyett. Megyei Tükör 1970. nov. 22. Magyari Lajos: Baconi arcok… Megyei Tükör 1973. okt. 21.