modellező és barkácskönyvek A barkácsoló "ezermesterkedés" sajátos ágazata a modellezés. Tapasztalataink szerint a fából faragott hajócska, a tutaj a leggyakoribb régi gyermekjátékok közé tartozik, a század repülési láza pedig a gyermekvilág szintjén repülő-modellek építésében nyilvánul meg (lásd *Károly Sándor Mosolygó esztendők c. emlékiratát). Mióta a technika megszerettetése, népszerűsítése kiemelkedő feladat lett, a gyermekjátékból hamarosan "műszaki sport" lett, amelynek világszerte önálló irodalma alakult ki szakfolyóiratokból és modellezési ágak szerint repülő-, hajó-, autó-, vasút-, ill. rakétamodellező szakkönyvekből.
Romániában magyar nyelven a két világháború közötti diáklapok kezdtek elsőként írni a repülőmodellezésről, az első tervrajzok és munkafogás-tanácsok is ezekben jelentek meg. A II. világháború után az Ifjúsági Könyvkiadónál jelent meg Repülőmodellezés címmel az első könyvecske (1950), amely bevezette az olvasót a modell-építés gyakorlatába. Hints Ottó ugyancsak Repülőmodellezés c. 1956-ban megjelent könyve (a rádióirányítású modellekről szóló fejezetét Béni Attila írta) már a szakma világszintjén álló munka volt, a szerző sikeres versenyző, nemzetközileg is jegyzett repülőmodell-tervező, szakköri oktató olvasmányos, a repülőmodellezés kérdéskörét akkor maradéktalanul kimerítő szakkönyvet írt, amelynek tervrajz-mellékletei rávezették az olvasót a modellezés szépségeire. Sikeres könyv volt a szerző Korszerű modelljátékok kezdő modellezők részére c. munkája (1961), amely inkább a játékbarkácsolás felé tereli a figyelmet.
Bár jellegét tekintve elsősorban sportkönyv, *Bartha Béla és *Szakács József Vitorlázó és sárkányrepülés c. munkája (1981) műszaki tanácsokat is adó fejezetei miatt különleges barkácskönyvnek is tekinthető. A többi műszaki sport autózás, motorozás, rádiózás, távolsági tévé-vétel számára azonban még ennyit sem nyújtott eddigi könyvkiadásunk, e téren mindössze egyetlen címet említhetünk, egy 1957-ben Készítsünk rádiókészüléket címmel kiadott, M. Ionescu tollából származó, T. *Tóth Éva fordításában megjelent munkáét.
A barkácsolás tárgykörébe vágó gyér könyvtermés inkább nevelői ötletek közreadását szolgálta. A. Băltăreţu munkája például, melyet *Hamburg Péter matematikus fordított (Készítsünk elektrosztatikai készülékeket 1956), valamint az első romániai magyar szerzőtől írott ilyen kiadvány, *Vasas Samu Hasznos műszerek készítése c. munkája (1962) nyíltan ezt tartotta céljának, s Vonház József kötete, a Barkácsoljunk háztartási eszközöket, tárgyakat és berendezéseket (1972) is inkább általános barkácsmunkákat ír le, s csak részben szól kísérleti eszközök előállításáról; ez az egyébként hasznos tanácsokat adó, módszeresen felépített kötet az asztalosmunkára összpontosít, s ugyancsak didaktikus, mondhatnók, egy barkácskönyv és egy kisdiákoknak szóló fizikai kísérletező könyv ötvözete. A Ceres Könyvkiadónál 1978-ban megjelent Csináld magad (szerzője Lokodi András) is a ház körüli egyszerűbb tennivalók elemi szintű enciklopédiája, s háztartási barkácsötleteket tartalmaz *Turós László Szép lakás, kellemes otthon c. könyve is (1986).
A romániai barkácskönyvek érdekes színfoltja Inczeffy Lajos Vegyészeti barkácsoló c. munkája (1985), mely vegyészeti eljárásokat tárgyal, a szerző gyakorló vegyészmérnök eredeti munkafogásait ismertetve.
Modellező kiadványokról csak a különnyomatokként megjelenő tervrajzok esetében beszélhetünk. Ilyeneket közölt Hints Ottó, Béni Attila, Benedek István, Palotás József. A barkácsolás egyszerűbb formáinál tartanak folyóirataink, napilapjaink is. A *Napsugár hosszú évekig rendszeresen közölt kisiskolások számára játékkészítési tanácsokat, ilyesmivel foglalkozott alkalomszerűen a Pionír, majd a *Jóbarát is. A *Dolgozó Nő szinte megjelenése óta közöl lakberendezési és kézimunka-tanácsokat.
(K. N.)