Mohy Sándor, Mohi, családi nevén Muhy (Dercen, 1902. márc. 23.) festőművész. A szatmári Református Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait (1919), ahol felfigyeltek rajzkészségére. A 20-as évek közepén a nagybányai festőiskolát látogatta; rajzait *Thorma János korrigálta. A Kolozsvári Szépművészeti Iskolában rajztanári oklevelet nyert (1929). Désen volt rajztanár az Andrei Mureşanu, ill. II. Rákóczi György nevét viselő gimnáziumban (1937-48), közben átvette és újjászervezte *Szopos Sándor dési festőiskoláját. Egyéni kiállításokkal már Désen jelentkezett (1940, 1942), de a kibontakozásra, festészete egyéni jegyeinek fölmutatására a *Barabás Miklós Céh tárlatain nyílott lehetősége.
Művészetét a szilárd szerkezeti fölépítettség, a formák mértani jellege és a lírai hatású színérzékenység jellemzi. Urbánus tájakat, csendéleteket, portrékat és portrékompozíciókat fest. Arcképsorozatban örökítette meg a romániai magyar szellemi élet és irodalom több képviselőjé, így Balogh Edgárt, Daday Lorándot, Szervátiusz Jenőt és Szervátiusz Tibort. A II. világháborút követően Kolozsvárra költözött, itt a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti tanszékének tanára (1949-70). Több gyűjteményes kiállítása volt Kolozsvárt, Bukarestben és más városokban (1974-87). A sajtóban nemcsak számos festményének reprodukciója jelent meg, hanem több írása is az Utunk, *Korunk, A Hét, Scînteia, Tribuna hasábjain: pályatársakról, kiállításokról, a művészeti élet jelenségeiről fejtette ki gondolatait. Ezekből és önéletrajzi vallomásaiból válogatott kötetbe monográfusa, *Banner Zoltán (Műhelynapló, Kv. 1981).
A 90 éves művész tiszteletére Kolozsvárt a Bánffy-palotában gyűjteményes tárlat nyílt (1992). Az ünnepelt elmondta a *Szabadságban, hogy művészetét az 50-es években formalistának bélyegezték, képeit a kiállításokról kizsürizték, s csak később ismerték el egyedi stílusát. A művészt a Helikonban Szőcs Géza köszöntötte.
Szignója: Mo.
(M. J.)
Entz Géza: A *Barabás Miklós Céh képzőművészeti kiállítása a Műcsarnokban. *Ellenzék 1943. nov. 16. Gazda József: M. S. művészete. *Korunk 1961/8-9. Murádin Jenő: Dési évek. *Korunk 1972/5. Negoiţa Lăptoiu: Alexandru Mohi. 1978. *Banner Zoltán: M. S. Monográfia 54 illusztrációval, bibliográfiával. 1982. Kótay Pál: M. S. műhelynaplója. *Igaz Szó 1982/2. Szőcs István: Mohy-visszatekintés. *Előre 1983. nov. 20. Tibori Szabó Zoltán: "Egy szerelmem van: a festészet." Beszélgetés M. S.-ral. *Szabadság 1992. márc. 28. Szőcs Géza: A Mohy-bolygó. Helikon 1992/7.