Molnár Tibor (Nagyszeben, 1911. dec. 14.) újságíró, szerkesztő, műfordító. Elvégezte az aradi Római Katolikus *Gimnázium I-IV. osztályát, s a Felső Kereskedelmi Iskolát (1929). Újságírói pályáját az Aradi Közlöny belső munkatársaként 1930-ban kezdte, 1935-től egyben a *Brassói Lapok és a *Népújság aradi tudósítója. Cikkeit közölte a *Független Újság is. Az aradi Patriotul, ill. Flacăra Roşie főszerkesztője (1944-49), majd a bukaresti Veac Nou és *Új Század folyóiratok főszerkesztő helyettese (1950-53), az Orosz Könyv kiadóvállalat nemzetiségi szerkesztőségének vezetője (1954-58), végül a Kiadói Központ Könyvterjesztő Igazgatóságának tisztviselője nyugalomba vonulásáig (1964). Azóta az Előre, Művészet, Új Élet, *A Hét munkatársaként irodalmi, színházi és filmtárgyú írásaival jelentkezett.
Első írását az Aradi Közlöny közölte (1930). Irodalomtörténeti jelentőségű a *Brassói Lapok 1936. júl. 5-i számában közölt beszélgetése József Attilával, "a magyar Panait Istratival".
A *Brassói Lapokban beszélgetést közölt Ignotus Pállal (1936. júl. 3.) és Szabó Zoltánnal (1936. júl. 9.). Hozzászólt a *Szentimrei Jenő kezdte Helikon-vitához Ki a szalonból nemcsak az ugarföldekre, hanem a perifériákra is c. alatt (1936. aug. 9.). Az elsők között méltatta *Horváth Imre költői jelentkezését (1937. jan. 23.), s a *Független Újságban írt József Attila verskötetéről (1937/20). A költő tragédiájáról a *Brassói Lapokban tudósít (Hogyan élt és hogyan halt meg Ady Endre óta a legnagyobb magyar költő: József Attila. 1937. dec. 12.). Önéletrajz-szerű visszaemlékezést közöl Salamon Ernőről a Halálűző c. antológiában (1968); feldolgozza Csíky Gergely 1886-ban bemutatott Spartacus c. tragédiájának az aradi múzeumban őrzött három ismeretlen változatát (Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1982/2).
Műfordító. Petre Bellu A védelemé a szó c. regényét 1936-ban fordította; az 50-es évektől kezdve a kortárs román színpadi irodalmat (Lovinescu, Everac, Baranga, Mazilu, Demetrius, Solomon, Dorian, Tărchilă) tolmácsolja. Válogatásában és részben fordításában jelent meg a Kriterion Kortárs román drámák (1983) és Kortárs román vígjátékok (1984) c. kötete. Németből Paul Schuster regényét (Amikor nincs sugara a napnak. 1964), oroszból többek közt Tyendrjakov (1959) és Tinyanov (1962) egy-egy regényét ültette át magyarra.
Románra fordította Molnár Ferenc Olympia (Sidonia Drăguşanuval, 1967), *Kocsis István Megszámláltatott fák (1970), Mesterházi Lajos Tetemrehívás (1974), Fehér Klára Mi, szemüvegesek (1974) c. színdarabjait és Radó Sándor Dóra jelenti… c. dokumentumregényét. 1982-1986 között Örkény István, Galgóczi Erzsébet és Karinthy Ferenc elbeszéléseiből egy-egy kötetre valót válogatott ki romániai magyar kiadásra, a *Horizont sorozat számára.
Álneve: Szebeni Zsigmond.
Abafáy Gusztáv: Adalékok József Attila életéhez és költészetéhez. NyIrk 1960/3-4. Kántor Lajos: A hiány értelmezése. József Attila Erdélyben. 1980. 17, 101, 103, 110, 134. *Horváth Imre: Egy híres vallomás margójára. *A Hét 1980/32.