plakátművészet az alkalmazott *grafika egyik műfaja (a reklámgrafika ága), mely kép és szöveg egyeztetésével hirdet eszmét, árut, kultúrát. Az igényes és ötletes falragasz, a kor stílusát és alkotója egyéniségét tükröző mű tartozik fogalomkörébe. A kőnyomás (különösen a színes litográfia) felfedezése s a nyomdatechnika tökéletesedése ösztönözte a plakát széles körű elterjedését. A megmutatkozó igényt a gyors ütemű ipari árutermelés biztosította.
Megteremtői között Jules Chéret, H. Toulouse-Lautrec, Théophile Steinlen tartható számon. Magyar úttörői: Benczúr Gyula, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József. Kezdeti korszaka a szecesszió művészetében teljesedett ki. Az I. világháborút követően a Bauhaus köre, ill. az avantgárd irányzatok (expresszionizmus, konstruktivizmus, kubizmus) művelői éltek lehetőségeivel a leghatásosabban. A jelenkori művészetben különösen a lengyel és japán ~ vívott ki nemzetközi elismerést.
Az *erdélyi társadalmi viszonyok nem kedveztek a ~ fejlődésének. Az iparosodó városok áruplakátjai csak ritkán ütötték meg a művészi szintet. Ezen a tényen az sem változtat, hogy korai kísérletekről, művészi plakátok tervezéséről tudunk. Így a Hollósy-tanítványként pályára lépő *Papp Gábor az 1900-as év tavaszán Kolozsvárt szervezett tárlatán állított ki "egy művészi afiche-t" (Ellenzék 1900. máj. 2.). A nagybányai művésztelep alkotói közül Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla és az őket követő ún. második nemzedék művészei terveztek kiállítási plakátokat. Közülük Jándi Dávid avantgárd szemléletű plakátja hirdette a *Barabás Miklós Céh 1930-as bemutatkozó kiállítását. A Károlyi Gáspár Irodalmi Társaságnak az 1932-33-as év telén szervezett képzőművészeti tárlatán a brassói *Hadnagy Árpád állított ki plakátokat.
Kolozsvár városvezetősége 1941-ben plakátpályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy *Erdély központjának "nevezetességeit, jellegzetességeit, idegenforgalmi látványosságait művészi módon tárják a nagyközönség elé" (Keleti Újság 1941. nov. 25.). Az I. díjat *Andrásy Zoltán nyerte el, miután a pályázati műveket kiállításon is bemutatták. Kedvező bírálatot kaptak ezenkívül Moldován István, Rajka László, Kispál Sándor, Lengyel József, Harasztosy Béla pályamunkái.
Legjelentősebb plakáttervező művészünk a marosvásárhelyi származású, de Bukarestben elhelyezkedett *Molnár József volt. A *grafikai műfaj elkötelezett művelője, tanári pályája is ehhez kapcsolódott: a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Főiskolán a reklámgrafika tanára volt. Készített kereskedelmi és kiállítási plakátokat, művelte a kulturális és ezen belül a színházi plakát műfaját. 1979-től összefüggő sorozatban Shakespeare-művek 15 darabból álló plakátváltozatait alkotta meg. Több nemzetközi kiállításon, így Tbilisziben (1972), Londonban (1975), a belgiumi Monsban (1978) nyert díjat.
Színházi plakátjaink közül kiemelkedő Kós Károlynak 1958-ban tervezett sokszor reprodukált alkotása, mely a Budai Nagy Antal-színmű marosvásárhelyi fölújítására készült.
A lengyel plakátművészeti kiállítások ösztönző hatására vállalkozott a fiatalabb hazai képzőművész nemzedék is a funkcionális vagy csupán műtermi műfajnak tekintett plakáttervezésre. Magas művészi szinten, a nemzetközi eredményekkel összhangban tervezett kiváló plakátokat a könyvgrafikai szerkesztőként dolgozó *Pusztai Péter (Kriterion-könyvplakátok), és a filmplakátjaival itthon és a nemzetközi plakátbiennálékon (Varsó, Chicago, Toyama, Párizs, Pécs) elismerést szerzett Tamás Klára.
Politikai, kiállítási és áruplakátokat tervezett még a marosvásárhelyi származású, majd Budapesten megtelepedett Ugray György (a párizsi világkiállítás magyar plakátjai, 1937), Szolnay Sándor, Podlipny Gyula, Guncser Nándor, Horák József s a Sepsiszentgyörgyön alkotó Baász Imre grafikus. Utóbb Lukáts Mária tűnt föl önálló *grafikai műként fölfogott, egyetlen példányban készült plakátterveivel.
Az elmúlt évtizedben, az állami monopólium megtörésével, a magánkezdeményezésből létrejött kereskedelmi társaságok, kiadó- és nyomdavállalatok, reklámcégek számos fiatal, főiskolát végzett grafikusnak, formatervező szakembernek adnak munkát. A velük szemben támasztott igények: a hatékony kereskedelmi reklám, igényes csomagolástechnika, színvonalas könyvtervezés és illusztráció, illetve legújabban a világhálóra juttatott reklámszövegek *grafikai kivitelezése. A plakátművészet és reklámgrafika új nemzedékéhez tartozik Könczey Elemér, Makkai Bence, Mátyás László, Miklósi Dénes, Székely László és Székely Miklós Kolozsváron, Kusztos Attila Sepsiszentgyörgyön, Irsay Zsolt Marosvásárhelyen, Bartis Elemér Csíkszeredában.
Izsák Márton: "Az utca művészete". *Új Élet 1978/4. Mészáros János: Egy művészvilág approximációi. *Korunk 1980/1-2. Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy falragaszai. *Utunk 1981/12. Ferencz Zsuzsanna: Molnár József. 1982. Murádin Jenő: Papp Gábor (1872-1931). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Szeged 1993.
(M. J.)