Schmidt Béla (Felsőtelekes, 1881. aug. 18. – 1943. márc. 19. Bp.) – orvosi szakíró, közíró, szerkesztő. Középiskoláit Budapesten végezte (1899); Budapesten és Bécsben megkezdett tanulmányai után Kolozsvárt szerzett orvosi diplomát 1905-ben. Ezután Marosvásárhelyen kórházi főorvos volt.
Orvostörténeti vonatkozású írásait hazai (Erdélyi Orvosi Lap, Praxis Medici, Orvosi Szemle) és külföldi szaklapok (Orvosi Hetilap, Pester Medizin-Chirurgische Presse, Gyógyászat) közölték, tudománynépszerűsítő cikkei a Család és Iskola, Székely Tanügy, Közegészségügy, Egészség, Munkásotthon Értesítője c. lapokban jelentek meg. Ezenkívül számos szépirodalmi vonatkozású írása az Ellenzék, Fáklya, *Napló, Szegedi *Napló, Új Század, Székely Ellenzék, Székely *Napló hasábjain látott napvilágot. Különböző lapokban közölt rövidebb írásaiból több mint 30 különlenyomat jelent meg.
1910-től volt a KZST tagja. Szervezői és orvosközéleti tevékenységét főleg az EME keretén belül fejtette ki; a brassói (1934) vándorgyűlésen plakátokból és egészségügyi nevelési füzetekből kiállítást szervezett.
Alapítója és 1933–43 között főszerkesztője a *Magyar Népegészségügyi Szemlének, amely „egészségügyi, embervédelmi és népnevelő folyóirat”-ként határozta meg magát. Választmányi tagja volt a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaságnak, titkára a Maros megyei Orvoskamarának, elnöke a helybeli Iparos Egyesület dalkarának. Budapesten halt meg, de hamvait hazahozták és a marosvásárhelyi temetőben nyugszik.
Önálló munkái: A gyermek gyakoribb heveny fertőző betegségeiről (Mv. 1908); Az élet. Bevezető a biológiába (uo. 1912); Újabb gyógyszerek jegyzéke (a Gyógyszerészek címtára és zsebnaptára 1920 függeléke, uo. 1921); Az orvos (uo. 1926); Erdély orvosi folyóiratai 1919-től napjainkig (Bp. 1930); Az élet örök tragédiája (uo. 1931); Az örök harc. *Küzdelem a tuberkulózis ellen (Szigeti Imrével, Kv. 1933); A vérbaj. I–II. (Brassó 1938); Gyermekvédelem (Arad 1940); Az erdélyi kisebbségi orvosok irodalmi munkásságának tizenegy éve (EME Orvosi Értesítő. Kv. 1940/49).
Írói álneve: S. Pálmi Béla.
Batári Gyula: Sch. B. és az erdélyi Magyar Népegészségügyi Szemle. Orvosi Hetilap 1982. – Várterész István: Egy orvos, aki a köznek élt. Vörös Zászló 1983. márc. 27. – Ana Todea – Fülöp Mária – Monica Avram: Oameni de ştiinţă mureşeni (szerk. Fülöp Mária, Mv. 2004. 364–365). – Schmidt Sándor: Dr. Sch. B. emlékezete. Átalvető (EKOSZ–EMTE) 2004/49.
(P. M.)