Sipos Gábor (Érszodoró, 1951. okt. 30.) – történész. A krasznai középiskolában érettségizett (1970), a kolozsvári BBTE-n szerzett történelem szakos tanári oklevelet (1974). A történettudományok doktora címet a szegedi egyetemen nyerte el (1998). Pályáját a noszolyi Általános Iskola történelemtanáraként kezdte (1974–77). 1977 óta Kolozsvárt, az *Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltárának *levéltárosa, 1998-tól egyidejűleg a BBTE középkortörténeti tanszékének adjunktusa, illetve docense, az EME főtitkára, 2004-től alelnöke és az *Erdélyi Tudományos Füzetek sorozat szerkesztője.
Első írását (*Jakó Zsigmond Írás, könyv, értelmiség c. könyvének ismertetését) a *Református Szemle közölte (1979/1), majd a Keresztény Magvető, Korunk, Művelődés, Acta Musei Napocensis, Acta Musei Porolissensis, 1989 után az Aetas, Confessio, Colloquia, Embernevelés, *Erdélyi Múzeum, Limes oldalain is jelentkezett az *erdélyi magyar művelődéstörténet körébe tartozó tanulmányokkal. A Művelődéstörténeti tanulmányok köteteiben (Buk. 1979 és 1980) a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi működéséről, illetve a marosszéki népoktatás közép- és újkori történetéről értekezett. Könyvtörténeti kutatásai során végigkísérte Misztótfalusi Kis Miklós betűhagyatékának sorsát (Magyar Könyvszemle 1987), valamint a kolozsvári Református Kollégium könyvtárának kialakulását (1991).
Munkásságának egyéni arculatát református egyháztörténeti kutatásai adják. Ilyen tárgyú résztanulmányok után (Bethlen Miklós és a református egyház. *Erdélyi Múzeum 1993/1–2; A reformáció továbbélése a hátszegi románok között. In: Europa Balcanica-Danubiana-Carpatica. Bp. 1995; A krasznai presbitérium születése. In: Emlékkönyv Imreh István születésének 80. évfordulójára. Kv. 1999) készült el doktori disszertációként benyújtott értekezése az *Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulásáról. A munkahelyéül szolgáló *levéltár, továbbá budapesti és bécsi archívumok vonatkozó anyagából merítő tanulmány az *erdélyi egyházi intézménytörténeti kutatások több évtizedes kényszerű szünetelése után az úttörés szerepére vállalkozott. Az újra felvett fonalat folytatja az *erdélyi református zsinatok végzéseit őrző Bod Péter-i mű kiadása, illetve a 18. század végi zsinati határozatokat tartalmazó két forráskiadványa. Mindhárom kötet az egyháztörténet művelőinek kezébe adott hasznos segédkönyv, akárcsak a kolozsvári gyűjtőlevéltár rövid történetét bemutató dolgozata (Korunk 2001/9), illetve a megőrzésében lévő kútfőket ismertető leltár (Kv. 2002).
Önálló kötetei: A Kolozsvári Református Kollégium könyvtára a XVII. században (Szeged 1991); Az *Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása 1668–1713 (1736) (Kv. 2000); Az *Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárának ismertető leltára (összeállította Dáné Veronkával, uo. 2002).
Gyűjteményes kötetekben megjelent fontosabb tanulmányai: A krasznai kókuszdiópohár (in: Hűség és szolgálat. Kv. 1987); Szőnyi Nagy István Apológiája (in: Művelődési törekvések a korai újkorban. Szeged 1997); Calvinismul la românii din Ţara Haţegului la începutul sec. al XVIII-lea (in: Nobilimea românească din Transilvania. Szatmárnémeti 1997); Die ungarischen protestantischen Kirchen Siebenbürgens zur Zeit von Stephan Bathory (in: Medievalia Transilvanica. 1998); Les calvinistes de Kolozsvar au debut du XVII-e siécle (in: György Enyedi and Central-European Unitarism. Bp. 2000); Adatok Keresztes Máté püspök életéhez (in: Cselekvő hit. Kv. 2000); Református eljegyzések, házasságok és válások az *erdélyi traktusok jegyzőkönyveiben (in: Álom, ámor és mámor. A szerelem a régi magyar irodalomban. Bp. 2002); Az *erdélyi református egyháztörténetírás 1990–2001 (in: Tizenkét év. I. Kv. 2002); A *Teleki Téka és a Református Főkonzisztórium (in: Emlékkönyv a *Teleki Téka alapításának 200. évfordulójára. Mv. 2002); Az *erdélyi református egyház Bocskai István korában (in: Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez. Bp. 2004); László Dezső és Markos András, a kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár megteremtői (in: Magyar *levéltáros életpályák a XIX–XX. században. Bp. 2004).
Szövegkiadásai: Bod Péter: Erdélyi református zsinatok végzései 1606–1762 (bev. tanulmány Buzogány Dezsővel. Kv. 1999); Bullinger Henrik: Második Helvét Hitvallás (fordítás Buzogány Dezsővel és Juhász Tamással, uo. 1999); Erdélyi református zsinatok iratai. III–IV. 1771–1789, 1790–1800 (sajtó alá rendezte Buzogány Dezsővel és másokkal, uo. 2001). Szerkesztője a következő köteteknek: Művelődéstörténeti tanulmányok (társszerk. *Csetri Elek és mások, Buk. 1980); Debreczeni László: Száz rajz (D. L.: *Erdély református műemléktemplomai) (előszavával, Kv. 1995); Emlékkönyv *Jakó Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára (társszerk. Kovács András és Tonk Sándor, Kv. 1996); Csernák Béla: A református egyház Nagyváradon, 1660–1885 (Nv. 1997); Kolozsvár 1000 éve (társszerk. *Dáné Tibor Kálmán és mások, uo. 2001); Emlékkönyv *Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára (Pál Judittal, Kv. 2004); Kraszna. Helyismereti tanulmányok (Kraszna 2005).
A László Dezső emlékezete. 1904–2004. c. kötetben (Kv. 2004) tanulmányt közölt az általa vezetett *levéltár szakszerű feldolgozását végző elődjéről s bemutatta László Dezsőnek a *levéltárban őrzött hagyatékát.
Írói álneve: Tanka Endre. Szignója: S-R.
Rostás Zoltán: A történetíró feladatai sokrétűek. Beszélgetés S. G. történésszel. *A Hét 1993/7. – Hajós József: Az Olvasmánytörténeti Dolgozatok első kötete. *Erdélyi Múzeum 1994/1–2. – Dáné Veronika: S. G.: Az *Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása. *Erdélyi Múzeum 2001/3–4. – Monok István: S. G.: Az *Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása. Századok 2001/4.
(V. Z.)